Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Jolánkai Géza: A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata

96 Jolánkai Géza teraszban mozog.) Annál is inkább ez a helyzet, mert a következő Zalabér-Zalaapáti szakaszon a veszteség ismét az első szakasz nagyságrendjére áll vissza, illetve csökken azzal arányban, amint a befogadó koncentrációja is egyre csökken. Végeredményben az értékelhető szakaszon (I—

III) az összes beérkező anyagáramnak 31,2%-a vész el. Ezt az értéket úgy kaptuk, hogy a három szakaszra kiszámított összes veszteséget (0,773 g/s) vetítettük a Zalaegerszeg és Zalaapáti között beérkező összes anyagáramra (2,473 g/s). A fenti okfejtés és az összes P-ra vonatkozó anyagmérleg (I. táblázat) alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ha a kérdéses szakaszon (és az adott körülmények között) a beérkező anyagáramnak „amúgy is" elvész 31%-a, akkor a zalaegerszegi 90%-os foszforkicsapatás (mely az összes beérkező anyagáramot 2,47-től 0,959-re csökkentené) hatásához még a maradék terhelés 31%-os csökkenése járulna hozzá, és így Zalaapátira 0,297 g/s anyagáram érkezne. Ez a mért 1,705 g/s anyagáramhoz képest 82,5%-os terheléscsökkenést jelentene. Ez a lineáris extrapolálás azonban nagyon durva közelítés (hiszen a csökkenés mértéke, egyebek között magának a koncentrációnak is a függvénye), a következő fejezetben ismertetésre kerülő és egzaktnak tekinthető számítógépes matematikai modell szimuláció eredményei már lényegesen nagyobb, de mindenképpen reálisabb hatásfok veszteséget mutatnak ki. Hangsúlyozni kell, hogy a folyónak ez az összes-P anyagáramra számított „öntisztulása", csak látszólagos és főként csak az adott viszonyokra jellemző. Miután foszfor a folyó medréből valójában és gyakorlatilag nem veszhet el, így ez a virtuális veszteség, máskor (pl. árvízkor) ismét az anyagáramba juthat, azaz növelő tényezőként jelentkezhet. 2.2. A foszfát-foszfor vizsgálat eredményei Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a P0

4-P mérési (analitikai) adatok vélhetőleg hibákkal terheltek, mert ez a foszfor forma már a mintában - még az analízis előtt lecsökken (mert technikai okok miatt a rendkívül nagyszámú mintánál nem volt lehetséges a minták helyszíni szűrése és konzerválása). Ennek a körülménynek valószínű következménye az, hogy a számított veszteségek magasabbak a tényleges értékeknél. Ezt a többlet (mintában történő) veszteséget azonban a biztonság javára elhanyagolhatjuk, azaz így a folyó P0

4-P-ra tekintett öntisztulását semmiképpen sem becsülhetjük túl. Az összes-P-ra vonatkozó alfejezet következtetéseinek analógiájára, vizsgáljuk meg, hogy egy feltételezett zalaegerszegi 90%-os eltávolítás hatása a kérdéses zalaapáti szelvényben hány százalékos hatásfokként jelentkezne. - A Zalaegerszeg-Zalaapáti szakaszon belépő összes anyagáram (1,523 g/s) és a számított összes veszteség (0,596 g/s) arányából globálisan 39%-os jellemző átlagos veszteség számítható ki; - A 90%-os egerszegi eltávolítás után a beérkező maradék anyagáram a teljes szakaszon 0,6158 g/s lenne; - Lineárisan extrapolálva a mért adatok alapján számított veszteséget 0,24 g/s anyagáramot kapnánk Zalaapátinál. Ez a jelenlegi mért anyagáram 25,8%-a maradna meg a tisztítás után. Ilyen feltételezésekkel a zalaegerszegi 90%-os P-eltávolítás összhatásban 75%-os terheléseltávolítást eredményezne Zalaapátinál a mért állapothoz képest. Ez természetesen - amint