Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Jolánkai Géza: A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata

A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata 97 erre az ÖP esetében már rámutattunk - túlzás, hiszen a koncentrációk csökkenésével csökken a veszteség mértéke is. Pontosabb becsértéket a számítógépes modellt ismertető fejezet után összefoglalva állapítunk meg. 2.3. Összes oldott foszfor vizsgálat Oldott P-ra a koncentráció értékek megbízhatóságát illetően gyakorlatilag a P0

4-Pnál kifejtett megfontolások vonatkoznak. Az anyagmérleg értékelését Zalaegerszeg-Zalaapáti szakaszra az előzőekhez hasonlóan az alábbiak szerint végezhetjük el. - Az érintett szakaszon az összes anyagáram veszteség (0,528 g/s) és a szakaszon belépő összes anyagáram (1,237 g/s) arányából 42%-os veszteség állapítható meg. - Egy feltételezett zalaegerszegi 90%-os eltávolítás után a beérkező összes maradék anyagáram 0,2524 g/s lenne. Ha a veszteségeket lineárisan extrapolálva ennek az értéknek a 42%-át tekintjük Zalaapátira megérkező anyagáramnak (0,109 g/s), akkor az eltávolítás globális hatásfoka a mért jelenlegi (0,71 g/s) értékhez képest 85%-os lenne. 2.4. Az összes lebegő és az összes oldott anyag vizsgálat eredményei Az összes lebegőanyagra és az összes oldott anyagra készített anyagmérleg táblázatok eredményei arra utalnak, hogy a mederből az egész szakaszon (Zalaapátiig) felkeveredés történt. Ez a felkeveredés egyúttal a foszfor forrása is lehet és ily módon a bruttó foszforveszteség értéke is nagyobb kell legyen a számítottnál. Ebből esetleg azt a következtetést lehet levonni, hogy kisvízi - felkeveredésmentes - időszakokban az itt számítottnál nagyobb foszforveszteségeket lehet majd figyelembe venni. Ezt azonban majd a kisvízi vizsgálatoknak kell igazolnia. 3. A hossz-szelvény számítógépes modellvizsgálata A modell felállításánál abból a feltevésből indultunk ki, hogy a veszteség (kiülepedés, lebomlás, beépülés stb.) nem lineáris folyamat, hanem több paraméter függvénye, de mindenekelőtt függ magától az anyag koncentrációjától. Az anyagáram egységnyi távolságon történő megváltozását a q fajlagos hozzáfolyás, a c

D hozzáfolyási koncentráció és egy ÄT (1 /idő) dimenziójú reakciósebességi tényező figyelembevételével az alábbiak szerint írhatjuk le: j (Q + qx)

c „„ d KX. 1 = c KF

c ^ dx ihol F = ~ - a vízfolyás keresztszelvény területe. A fenti összefüggés azt fejezi ki, hogy az elemi folyószakaszon bekövetkező anyagiram megváltozás egyenlő az oldalirányú hozzáfolyás révén oda bejutó anyagmennyiséggel nínusz a veszteséggel (kiülepedés, lebomlás stb.). A KFc veszteségi taggal az alábbi feltételezéseket tettük: A veszteség arányos a szennyezőanyag koncentrációjával és a keresztszelvény területtel. Ez utóbbi azt fejezi ki, hogy a veszteség