Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Joó Ottó: A Balaton eutrofizálódásánek csökkentési lehetőségei

78 Joó Ottó III. táblázat Nagyobb koncentrált szennyvizek a Zala-vízgyűjtőn 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 Megnevezés ÖP ÖN ÖP ÖN ÖP ÖN ÖP ÖN ÖP ÖN ÖP ÖN ÖP ÖN 10

3 kg/év Zalaegerszeg + Vizslaréti-p. 22 116 18 125 19 82 25 125 35 164 36 192 37 198 Zalaegerszeg, húsüzem 9 65 7 90 7 58 8 57 3 24 _ _ _ _ Zalaszentgrót Keszthely Hévíz 1 6 6 23 0 2 4 18 1 5 5 1 37 74 1 7 6 5 26 27 1 4 5 6 40 28 1 5 5 22 5 29 1 5 8 20 6 25 Többi (10 db) 4 12 3 14 5 16 1 8 2 8 3 18 1 5 Összesen 42 222 32 249 42 260 48 248 50 270 50 266 53 253 Vizsgált szennyvíz 10

6 m

3/év 7,0 7,3 3,8 3,5 3,9 9,7 9,5 Összes szennyvíz 10" • m'/év 8,0 8,8 10,8 10,0 11,4 12,1 11,9 ÖN = 1090- 1,2 • 304 = 734 • 10

3 kg/év; ÖP = 106- 1,2 • 54 = 41 • 10

3 kg/év adódik. A több évig tartó méréseink adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a Balaton vizére káros tápanyagok közül a nitrogén 2/з-а, a foszfornak a kisebbik fele nem koncentrált eredetű. A lebegő és tápanyagok nagyobb részét az árhullámok viszik a Balatonba. A Zala sokéves átlagban szállított 12,5 • 10

6 kg/év-es lebegőanyagával a Balaton 35 km

2-es keszthelyi medencéjét 0,2 mm/év intenzitással iszapolja, tehát 10 ezer év alatt töltené fel. A kétszer akkorára tervezett Kis-Balaton védőrendszert, tekintettel a felényi átlagmélységre (1 m), ugyanennyi idő alatt töltené fel. A Zala-vízgyűjtőről 4800 kg/km

2 év lebegőanyag, 410 kg/km

2 év nitrogén és 40 kg/km

2 év foszfor hatóanyag kerül a Balatonba. Az arány 100 : 10 : 1. A szakirodalomban (Jolánkai-Dobolyi-Dobosné 1981, Jolánkai-Pintér 1982) hasonló értékeket találhatunk. Diffúz eredetűnek tekinthetünk az 1975-82 közötti években átlagosan évi 52 000 kg foszfort, 786 000 kg nitrogént. A Zala megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás (NÖVÁL) adatai szerint (Lendvai 1982) 1981-ben a vízgyűjtőn kereken 3,0- 10

6 kg foszfor ( = 6,9 • 10

6 kg P

20

5), 10 • 10

6 kg nitrogén műtrágyát szórtak ki. Ha a fenti diffúz értékeket teljesen a mezőgazdaság területéről származtatnánk - amire nincs bizonyíték - 2%-os foszfor és 8%-os nitrogén veszteség adódnék, ez pedig reális lehet. 1.2. A diffúz szennyezések A Zala megyei NÖVÁL 1981 második, 1982 első félévében a Zalán, több mellékvízfolyásán települések, ipari, mezőgazdasági létesítmények hatáskörzetében kiterjedt felszíni és szennyvízminőség vizsgálatokat végzett. A cél annak a megállapítása volt, hogy a mezőgazdasági ágazat a Zala-vízgyűjtőről mekkora szennyezéseket juttat a Balatonba.