Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Joó Ottó: A Balaton eutrofizálódásánek csökkentési lehetőségei

A Balaton eutrofizálódásának csökkentési lehetőségei 79 Hasonló vizsgálatok a MÉM-NAK által összehangolt terv szerint a Balaton északi és déli vízgyűjtőjén is folytak. A kétheti gyakoriságú vízmintákból az összes lebegő anyag, különböző nitrogén és foszfor frakciók, kálium, nátrium, kalcium, magnézium, kén értékeit analizálták a CONTIFLO automatikus rendszerükkel, a KGST vízvizsgálati metodika alapján. Az alábbi főbb terhelésértékeket emelem ki: ÖP = 73 • 10

3 kg/év, ÖN = 1092 - 10

3 kg/év, К = 1194- 10

3 kg/év. Erre az időszakra az 1. táblázat alapján Zalaapátira ÖP = 75 • 10

3 kg/év, ill. Fenékpusztára 86 • 10

3 kg/év, továbbá ÖN-re 671 • 10

3 kg/év ill. 944 kg/év értékeket kaptunk. Az értékek jó egyezést mutatnak. A NOVÁL a mezőgazdasági eredetű foszforterhelést a fenti értékek 20-30%-ára becsüli. Kiemeli Zalaegerszeg - s általában a települések - szennyezésének jelentőségét: Zalaegerszeg és Keszthely városok szennyezésének megszüntetésétől várja az alapvető javulást. Az eróziót a vízgyűjtő közepén tartja a legveszélyesebbnek. Véleménye szerint a szakszerű műtrágyázás, állattartás, talajcsövezés stb. szennyezése nem lényeges. Véleményünk szerint a NÖVÁL és a MÉM-NAK adatait a mezőgazdasági eredetű foszforterhelés szempontjából azért nem lehet mértékadónak tekinteni, mert egyrészt igen rövid idejű adatsorra támaszkodnak, másrészt a mérés két féléve igen száraz időszakra esett. A két félév csapadéka csupán 540 mm. Továbbá a kéthetenkénti mérésekből a nagy vizek biztosan nem súlyuk szerint szerepelnek. Az elkövetett hibát a gyakoribb mérésekhez képest vizsgálni kell. A mezőgazdasági terhelést meggyőződésünk szerint elfogadható megbízhatósággal csak olyan kísérleti területen lehet vizsgálni, ahol ipari-kommunális szennyezés nincs (pl. Esztergályi-patak, Pátkai-tározó, Tetves-patak). A Balaton legújabb tápanyagterhelésének becslését az 1975-79-es adatok alapján Jolánkai (1982) állította össze (IV. táblázat). Ha a Zalára vonatkozó számértékeit összehasonlítjuk a saját mérési adatainkkal (

I II. táblázat), az egyezés nyilvánvaló. Látható, hogy a Zala vízgyűjtőterületéről származik az összes foszfor, ill. a hozzáférhető foszfor 28%-a. IV. táblázat A Balaton becsült tápanyagterhelése (1975-79) Megnevezés ÖP PO

4-P Hozzáférhető Р ÖN N0

3-N Zala 10

3kg/év 100 34 57 1000 332 Déli vízgyűjtő 10

3kg/év 130 40 67 860 276 Északi vízgyűjtő 10

3kg/év 126 39 80 1040 364 Összesen 10

3kg/év 356 113 204 2900 972 Ebből: Vízfolyások + vízgyűjtő % 64 65 62 63 86 Szennyvíz % 13 25 25 13 Városi létesítmény % 17 6 8 4 3 Légkörből % 6 4 5 20 11 A tó keszthelyi (1) % 30 33 30 37 37 medencéjébe jut 10

3kg/év 106 36 60 1070 366 tómedence (2)-be 10

3 kg/év 85 36 46 635 304 tómedence (3)-ba 10

3kg/év 77 20 42 586 196 tómedence (4)-be 10

3 kg/év 87 19 55 613 116