Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízimérnök szemmel a mai Kínában 657 kutatómunkát. A külföldre irányuló munkákat (Mauritánia, Sierra Leone, Szudán, Sri Lanka, Málta és Albánia) térítésmentesen szolgáltatták, mint Kína segítségének részét a harmadik világ fejlesztési kérdéseinek megoldásához. Ez a pénzügyi helyzet most van átalakulóban. Nanjing 77 kutatóintézetéből 53 1983-ban szerződéses alapon kezdett munkát vállalni, és így megkeresték a korábbi évi állami támogatás 58%-át. A Hidraulikai Intézet igazgatójától kapott felvilágosítás szerint kétségtelen, hogy a közeljövőben ők is erre az útra térnek. Az Intézet tevékenységi köre a szerkezeti felépítésből is látható. Igen nagy, jól felszerelt laboratóriumokban dolgoznak különböző kínai folyók, folyótorkolatok, kikötők és vízierőművek kismintavizsgálatain. A geotechnikai főosztály munkája a gyakori földrengések okozta károk megelőzése érdekében kapott nagy súlyt. A vízügyi laboratóriumok felszerelése jó, ha nem is a legkorszerűbb. Például elektroncsöves vízszintkövető és áramlás-iránymérő műszereket használnak (saját fejlesztés), ezek láthatóan megbízhatóan működnek. Néhány fizikai modell már közvetlen kapcsolatban áll a számítógépközponttal. A nagyesésű vízerőmüvek árapasztóinak energiacsillapítóinál radioaktív izotópos műszert használnak a víz levegőtartalmának folyamatos mérésre. Igen jó miniatürizált nyomásérzékelőket fejlesztettek ki. Üvegcsatornában és háromdimenziós modellen különböző hullámkeltő és csillapító berendezéseket, valamint árapályszimulátort alakítottak ki. Rezgési, kavitációs és fotoelasztikus modelljeik és mérőeszközeik korszerűek. A kutatómunkán kívül 20 különböző témakörben tartanak továbbképző tanfolyamokat, elsősorban belföldi szakemberek számára. Külföldi résztvevők ezeken a kurzusokon Albániából, Vietnamból és a Koreai NDK-ból voltak. A tudományos továbbképzéssel is foglalkoznak. A „kulturális forradaloménak szinte az egész egyetemi oktatást és tudósképzést hosszú évekre megbénító korszaka után 1980-ban kaptak jogot a Kínai Tudományos Minősítő Bizottságtól, hogy „master (M

Sc)" és „doktor (PhD)" címeket adományozhassanak. A Kelet-kínai Vízügyi Műszaki Egyetem elődjét 1915-ben alapították, de a mai egyetem a jelenlegi helyén 1952-ben jött létre a kelet-kínai egyetemek és főiskolák vízépítő mérnöki karainak összeolvasztása révén. Az egyetem diák és tanár aránya meglepően jó: 3000 hallgatót 850 előadó (ezekből 163 professzor) oktat. Az intézmény 0,43 km

2-en terül el, 24 laboratóriuma és egyéb épülete összesen 120 000 m

2 beépített területet jelent. Könyvtára 530 000 kötetes, igen gazdag külföldi szakkönyv- és folyóirat-gyűjteménnyel. A hallgatók 6 év általános és 6 év középiskolai tanulmány után 18 éves korukban felvételi vizsgával juthatnak be az egyetemre, ahol 4 év a BSc fokozat, majd további 2,5-4 év az MSc cím és újabb 2,5-3 év a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő. A tanítás ingyenes. A tanszemélyzet kisebb hányada csak oktat, a többség kutatómunkát is végez. Kínában összesen 700 felsőoktatási intézmény van, közülük 80 egyetem. A nanjingi egyetem a wuhani Hidraulikai és Elektromérnöki Egyetemmel együtt a Vízkészlet- és Elektromos Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik. A minisztérium irányítása alatt egyébként összesen 5 kutatóintézet áll. Az egyetem 12 szakterületen ad alap és posztgraduális képzést: vízépítési műtárgyak, vízierőművek elektromos és gépi felszerelései, automatizálás a vízépítésben, mérnöki mechanika, öntözés és lecsapolás, víziutak, kikötőépítés és fenntartás, hidraulika, műszaki ocenográfia, mérnökgeológia, hidrológia, vízkészlet-gazdálkodás és számítógépek. A közeljövőben tervezik a mérnöki matematikai, alkalmazott geofizikai és környe-