Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízimérnök szemmel a mai Kínában 655 összefoglaló előadásban. Az előadások egyben áttekintést adtak az illető témakör jelenlegi állásáról is. A tanulmányok tartalma és tanulságai témacsoportonként az alábbiakban foglalhatók össze: Alluviális folyók hidraulikája. A hidraulikai témájú dolgozatok egy része és M. de Vries (Hollandia) összefoglalója a görgetett hordalékhozam és a mederérdesség előrejelzési lehetőségeivel foglalkozott. A hordalékhozamra nézve megállapította, hogy az nagyszámú természetbeni mérést igényel és még így is bizonytalan a nem mért helyzetekre való előrejelzés. A mederérdesség megállapításához kevesebb helyszíni mérés szükséges, de mindkét feladat legnagyobb nehézsége a nagy vizek esetére való alkalmazás marad. A kínai dolgozatok elsősorban - érthetően - a nagy lebegtetett hordaléktöménységekkel, az ilyen feltételek mellett csökkenő turbulenciával és a tömény folyadék kinematikai tulajdonságaival foglalkoztak. Egyes eredményeik felhasználhatók a balatoni fenékközeli laza üledékrétegek mozgásának tanulmányozásánál is. A kínaiak megtették az első lépéseket a numerikus hidraulikában is, így két dolgozat is foglalkozik a Jangce torkolati szakaszán előálló bonyolult áramlások kétdimenziós modellezésével. Hordalékszállítás folyókban. A hordalékszállítást tárgyaló dolgozatok egy része azt a változatlan érdeklődést tanúsította, amivel a ma kutatói fordulnak a görgetett hordalék mozgáskezdete, illetve a görgetett és lebegtetett hordalék hozamának számítása felé (referens: C. F. Nordin, USA). A nem kínai szerzők által ajánlott empirikus egyenletek még mindig inkább a kritikus csúsztatófeszültség, mint a fenéksebesség meghatározására valók. A numerikus hidraulikai dolgozatok itt a véges-elem módszert alkalmazták a konvekciós-diffúziós egyenlet megoldására és az eredményeket finomszemcsés hordalékkal végzett laboratóriumi kísérleti eredményekkel kívánták igazolni, vagy egydimenziós matematikai modellt alkalmaztak a tározóban lejátszódó feltöltődési folyamatok leírására. A kínai dplgozatok spektruma igen széles volt: a kohéziós medrek állékonyságától a pelyhesedési folyamatokon át a kavicsanyag menet közbeni osztályozódásáig és a mederpáncélozódásig terjedve arra utaltak, hogy több nagy kutatóintézetben sok kutató folytat kutatómunkát a hordalékmozgás területén. A folyómedrek alakulása. A dolgozatok főleg a kavicsmederü folyók mederalakulásával és mederrendezésével foglalkoztak, így mind a Rába, mind a Felső-Duna szempontjából figyelmet érdemelnek eredményeik. A szakreferens T. Carstens (Norvégia) külön is kitért a sarkvidéki folyók jég-kérdéseire, a kásajég és a jégtorlaszok problematikájára is. Az idevágó kínai dolgozatok a nagy kínai folyók mederalakulásával és deltaképződésével foglalkoztak. A folyószabályozás módszerei, műszaki megoldásai és hatékonysága. A cím ellenére az egyetlen igazán folyószabályozási témájú dolgozat ebben a csoportban a magyar tanulmány (Laczay) volt. A magyar tapasztalatokat a szakreferens K. G. Ranga Raju (India) külön is kiemelte és több ábrát közölt magyar folyószakaszokról. Egyébként esettanulmányokat tartalmazó dolgozatok szerepeltek itt, főleg igen hordalékos venezuelai és bangladesi folyókra vonatkozóan. Figyelemre méltó volt az említett referens helyzetáttekintő tanulmánya, amely szintézisét igyekezett adni az európai és az indiai folyószabályozási gyakorlatnak. A kínai tanulmányok érdekes bepillantást engedtek az ottani folyószabályozási problémákba. Több dolgozat is az igen hordalékos, túlszélesedett folyók óriási méretű homokzátonyainak részleges elmosatásával foglalkozott. Öntözési vízkivételeiket az indiaiakhoz hasonlóan öblítőzsilipek segítségével igyekeznek megmenteni a nagyobb