Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Mekis Éva-Szöllősi-Nagy András: Numerikus sztochasztikus csapadék-előrejelző modell - folyamatos lefolyás-előrejelzés időelőnyének növeléséhez

Vízügyi Közlemények, LXV1. évfolyam 1984. évi 3. füzet NUMERIKUS SZTOCHASZTIKUS CSAPADÉK-ELŐREJELZŐ MODELL A FOLYAMATOS LEFOLYÁS-ELŐREJELZÉS IDŐELŐNYÉNEK NÖVELÉSÉHEZ MEKIS ÉVA

1 és DR. SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS

2 „A világon a legnehezebben előrejelezhetö dolog az emberi magatartás; rögtön utána következik az időjárás." (Neumann János) A jelenleg operatív körülmények között működő valós idejű (real-time) lefolyáselőrejelző modellek az okot jelentő bemeneti változók (főként csapadék) mért értékeinek felhasználásával számítják az okozat (lefolyás) jövőben várható értékeit. Nyilvánvaló, hogy a bemeneti változók jövőbeli várható értékeinek ismerete növeli a kimeneti változó, vagyis a lefolyás előrejelzésének időelőnyét és pontosságát. Folyók hálózatában ezt a problémát az előrejelző modell moduláris felbontása oldja meg (Bartha-Szöllősi-NagyHarkányi 1983), csapadék-lefolyás kapcsolat esetén a csapadék valós-idejű előrejelzése az egyedül elképzelhető eljárás. A tanulmány célja ezért egy valós idejű, numerikus csapadék-előrejelző módszer kifejlesztése, amely alkalmas a numerikus lefolyás-előrejelző modellekhez való közvetlen illesztésre és együttes operatív alkalmazásra. A csapadék-előrejelzés elválaszthatatlan a meteorológiai állapotváltozók (légnyomás, hőmérséklet, vízgőz, légáramlás stb.) idő- és térbeli változásának ismeretétől. A dinamikus és szinoptikus meteorológia törekvése a meteorológiai állapothatározók értékeinek egzakt, számszerű előrejelzése, ami elméletileg megadható a légköri jelenségeket leíró négy parciális differenciálegyenletből álló egyenletrendszer megoldásával (Richardson, 1922). Ezek a parciális differenciálegyenletek a következők: - a mozgás hidrodinamikai egyenlete - kontinuitási egyenlet, - termodinamikai energia egyenlet és a - gázok állapotegyenlete, amelyeket jelentős egyszerűsítésekkel vagy numerikus módszerekkel lehet megoldani. A „numerikus időjárás-előrejelzés" kifejezésen általánosan a meteorológia paramétereinek előrejelzését értjük, melyeket a légkör mozgását leíró hidrodinamikai egyenletrendszer megoldásával kapunk. Bár ennek elméleti alapjait már régebben lefektették (Bjerknes, Rossby és Richardson) ' Mekis Eva oki. meteorológus, középisk. mat. tanár a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos segédmunkatársa. 2 Dr. Szötlösi-Nagy András oki. mérnök, a VITUKI Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezető.