Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Balaton mederüledék térképezés a felszín alatti radar alkalmazásával 459 2.2. Tervezés A helyszínelés adatainak birtokában megtervezzük a felvételi hálózatot. Először a hálózat alapvonalait tervezzük meg úgy, hogy a felveendő területet egyszerű hosszméréssel és derékszög kitűzéssel kialakított négyszöghálóval az alapvonalakról le tudjuk fedni. A tervezés legnehezebb része az alapvonal(ak) végpontjának(-jainak) meghatározása. 2.3. A hálózat kitűzése és a radarfelvételek elkészítése A meghatározási terv birtokában a helyszínen kitűzzük az alapvonal végpontjait, illetve meghatározzuk azokat. A kitűzött alapvonalról meghatározzuk a négyszögháló sarokpontjait és „állandósítjuk" a pontokat. Az ily módon kialakított és jelölt hálózat pontjai között végigvontatjuk a radarantennát, s a regisztrátumon jelöljük a sarokpontok helyét. 3. A módszer alkalmazása A következőkben három öblözet felvételi hálózatát mutatjuk be. 3.1. Fűzfői-öböl A helyszíneléskor megállapítottuk, hogy a feltérképezendő terület közelében meglévő és azonosítható geodéziai alappontok vannak, melyek jó alapot szolgáltattak a kitűzéshez. A felvételi négyszögháló alapvonalát úgy terveztük meg, hogy a töréspontok, a megfelelő parti alappontokról előmetszéssel kitűzhetők legyenek. Ezt az aránylag egyszerű megoldást lehetővé tette az öblözet konvex alakja és az, hogy a nád nem akadályozta nagyon a pontok közti összelátást. A kitűzést a 3. ábrán szemléltetett meghatározási terv alapján végeztük el oly módon, hogy a töréspontok helyét a kitűzőhajó két irányból való egyidejű beintésével határoztuk meg a parti sokszögpontokból. A töréspontok kitűzése után, az így meghatározott alapvonalra támaszkodva hosszméréssel és derékszög kitűzéssel kiépítettük a hálózatot. A négyszögháló pontjait egyszerű bójákkal jelöltük meg, míg az alapvonal töréspontjait erős karókkal álladósítottuk. 3.2. Szigligeti-öböl A Szigligeti-öböl aránylag nagy ívű, hosszan elnyúló öblözet, ahol a parti nádas szélessége eléri a 200-250 métert is. A Balaton-partnak ez a szakasza aránylag elhagyatott, kevés a kiépített strand, illetve a partéi és a nyílt vízfelület közvetlen találkozása. A vízhez való lejutás lehetősége nagyon kicsi a mocsaras, nádas partszakaszok miatt. A helyszínelés során kiderült, hogy a parton található geodéziai alappontokból a felvételi hálózat alapvonalának töréspontjai nem, vagy csak igen munka- és költségigényes jelépítésekkel és irányvágásokkal határozhatók meg.