Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

460 Bauer J. és Sárdi A. BALAT0NFUZF0 3. ábra. A Fűzfői-öbölbeli meghatározási terv Рис. 3. План съемки залива Фюзфё Fig.3. The plan of measurements in the Bay of Fűzfő Fig.3. Plan de délimitation de la baie de Fűzfő Ezért úgy határoztunk, hogy a töréspontokat hátrametszéssel határozzuk meg. A meghatározáshoz távoli, az egész területről irányozható alappontokat választottunk ki. Az ellenőrzési lehetőséget a hátrametszéssel meghatározott pontok közti távolságmérések biztosították. A meghatározási tervet a 4. ábrán adjuk meg. A hálózat kitűzése a töréspontok facölöpökkel történő állandósításával kezdődött. A cölöpöket a nádas előtt a nyílt vízen vertük le. Az így meghatározott alapvonalon a négyszögháló pontsűrítését a fent leírt módszerrel végeztük el. 3.3. Keszthelyi-öböl Az öblözet egy hosszan elnyúló, aránylag egyenletes partszakaszokból álló öböl. A partéi mesterségesen kialakított és nádmentes. így a part és a szabad vízfelület közti kapcsolat összelátás szempontjából mindenütt biztosított. A szakaszon elég sűrű az alapponthálózat. Miután közvetlen mérés lehetőség a parton adva volt, a helyszíneléskor úgy döntöttünk, hogy a felvételi hálózat alapvonalának töréspontjait sokszögeléssel határozzuk meg (Rákóczi-Varsa 1982, Rákóczi-Bauer 1983). A hálózat kitűzésekor a parti sokszögpontokról poláris módszerrel mértük a négyszögháló sarokpontjait, melye-