Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán

388 Csikász Sándor 3. ábra. A Tisza évi LNV és LKV görbéi Szolnoknál Рис. 3. Кривые годовых максимальных и минимальных уровней воды для створа Солнок Fig. 3. Annua! variation of the highest and lowest water stages at Szolnok Bild 3. Jährliche HHW- und NNW-Ganglinien der Theiß bei Szolnok keztében. A szakasz csúcsgázlója a Tiszabő alatti gázló. A hajózást nehezítik kisvíznél az éles kanyarulatok, melyek egyben jégmegállási helyek is. A folyón a hajózás hanyatlását a múlt század közepén a vasút robbanásszerű fejlődése idézte elő. E hanyatlást volt hivatva meggátolni a Tiszán a gázlók rendezése (.Iványi 1948). A gázlórendezések eredményessége ellenére a hajózás többé nem érhette el korábbi fontosságát a közlekedésben és a Tisza forgalma - a kedvezőbb körülmények ellenére feltehetően a csongrádi vízlépcső megépültéig - ma sem jelentős (Csikász-Ivaskó 1975, Csikász 1978). 2. A mederviszonyok jellemzése A folyószabályozással kapcsolatos kutatások alapján a különböző tervezői ajánlások a kanyarulatokról általánosságra törekedve tesznek megállapításokat. A kanyarulatok viselkedésének vizsgálatához szükséges ismerni azokat a geomorfológiai viszonyokat, amelyek jelenleg is befolyásolják a Közép-Tiszán a folyó oldalirányú mozgását és lehetséges szelvényalakját a Kisköre alatti szakaszon. A Közép-Tisza esetében is az eltérő paraméterekkel jellemzett kanyarok kialakulásának egyik oka, hogy a folyó a főesés irányában különböző tulajdonságú talajokkal találkozik és alakítja medrét a változó vízjárásnak megfelelően. A kanyarok vizsgálatának tényezője az üledékképzésből alakult meander-öv. Légifényképek és számos talajmechanikai vizsgálat segítségével meghatározták (Horváth-Odor 1975) a meander-öv kiterjedését, az üledék vastagságát, változékonyságát és kőzettani összetételét. A meander-öv átlagos szélessége 10-15 km, átlagos vastagsága pedig 15-18 m. Az ábrából megfigyelhető, hogy az 1806-os medervonal a meanderezés során több helyen érinti a meanderöv szélét, vagy azzal rövid szakaszon párhuzamosan halad és utána visszakanyarodik. E jelenségnek két alapvető okát lehet megnevezni: a folyóvölgy főirányú és keresztirányú eséseinek viszonya az adott pontban; a főirányú esés lehetővé tenné az elfordulást, de a meander-öv kemény, pl. agyagtalajjal határolt. A harmadik igazolható és befolyásoló tényező