Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán

2. ábra. Jellegzetes partrongálódás a Közép-Tiszán ( 1981., bal part 388,6 fkm, a sajfoki kanyar felett) Рис. 2. Характерные разрушения берега на Средней Тисе ( 1981г.. 388,6 ркм левого берега, над изгибом « Шайфок») Fig. 2. Characteristic river bank degradation along the middle section of the Tisza River (in 1981, left-bank: at 388.6 km just above the curve at Sajfok) Bild 2. Charakteristische Uferbeschädigung an der Mittleren Theiß (Jahr 1981, Strom-km 388,6, linkes Ufer, unterhalb der Krümmung bei Sajfok ) Folyószabályozás a Közép-Tiszán 409 megépítéséig a hagyományos szabályozást módosítani szükséges, ami a művek eddig tervezett kiépítési sorrendjét is szükségszerűen megváltoztatja. A nagyvízi vízjárás (Q> 1200 m

3/s) az egész szakaszon gyakorlatilag változatlan. A hullámtér szélessége 250-5000 m között változik. Az 1981. évi adatok szerint a vizsgált folyószakasz medre 40 km hosszban teljesen szabályozott; 26 km részben szabályozott, 51 km nem igényel szabályozást és végül 70 km szabályozásra szorul. A Tiszabábolna-Csongrád folyószakaszon a 107 kanyarból és 20 egyenesből 22 kanyar és 7 egyenes olyan, ahol nincs szabályozási mű. Egyidejűleg kevés az olyan kanyar, amelynek szabályozottsága kielégítő. Ebből az is következik, hogy a folyó meanderezése jelenleg is számottevő; a szabad vagy részben szabad kanyarok továbbfejlődnek, a kanyarok vonala torzul. A vízjárás és a vízlépcsők üzemének közös hatásaként a meder elfajulása felgyorsult. Hajózhatóság szempontjából (az EGB ajánlásai alapján) a Csongrád-Szolnok közötti szakasz III., A Szolnok-Kisköre közötti szakasz II. hajóútnak minősül, és a Kisköre-Tiszabábolna közötti szakasz IV. osztályúvá javult a Kiskörei-vízlépcső követ-