Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az átlagos lefolyás meghatározása a folytonos mezők elvének alkalmazásával

378 Kovács György 7. ábra. A csapadék, a lefolyás és a területi párolgás kapcsolata Рис. 7. Взаимная связь между атмосферными осадками, стоком и испарением с территории водосборов Fig. 7. Relationship between precipitation, runoff and areal évapotranspiration Bild 7. Beziehung zwischen Niederschlag. Abfluß und Gebietsverdunstung a hányad olvadáskor részben közvetlenül lefolyik, részben beszivárog és a nyári időszak alaphozamát szolgáltatja. A lefolyás döntő hányadát biztosító téli csapadéknak a közvetlen párolgási veszteségen felül maradó hányada szoros lineáris kapcsolatban van az évi csapadékkal. Ezért ebben a tartományban elfogadható a lefolyási tényező használata. Az évi csapadék összegének növekedése a nyári időszakban növeli a párolgás értékét azáltal, hogy növeli azoknak a periódusoknak a hosszát, amikor a páraleadó rendszerben van elégséges tárolt víz, amiből kielégíthető a párafelvevő rendszer igénye, és ezért a tényleges párolgás közelít a potenciális értékhez. A tópárolgási adatok alapján a potenciális evapotranszspirációt 850...900 mm-re becsülhetjük. A területi párolgás ezt az értéket nyilvánvalóan nem érheti el, mert a legcsapadékosabb körzetben is vannak olyan csapadékmentes időszakok, amikor a felszín közelében tárolt víz már elfogyott és ezért a tényleges párolgás kisebb a potenciálisnál. A sokévi átlagban így keletkező párolgási hiányt becsülhetjük a meghatározott lefolyási adatok alapján, hiszen a ténylegesen elpárolgó mennyiséget a csapadék és a lefolyás különbségeként számíthatjuk. Reálisnak tűnik az a 650 mm-re becsült felső korlát, ameddig a tényleges évi átlagos területi párolgás növekedhet ott, ahol az évi csapadék eléri vagy meghaladja a 850 mm-t, és így ilyen területeken 200.. .250 mm-re tehető az a potenciálishoz viszonyított párolgási hiány, amit az év száraz időszakaiban a párolgáshoz rendelkezésre álló víz korlátozott volta okoz. Az évi csapadék növekedésének hatását vizsgálhatjuk a lefolyás alakulásának szempontjából is. Természetesen a több csapadék nagyobb lefolyást okoz, a két változás azonban nem arányos. Minthogy a párolgás növekedése - amint azt előbb kifejtettük - korlátos, a lefolyás növekedésének üteme gyorsabb, mint a csapadéké. Az évi 550 mm-t meghaladó csapadékú területeken a lefolyási tényező már nem lehet olyan állandó szám, mint azokban a száraz régiókban, ahol a lefolyás zömét a téli csapadék biztosítja, hanem az sokévi átlagos lefolyásnak