Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

296 Dakó S. és Ondruss L. kivezető nyílását. A bukó hosszirányában - a parton - 1,0 m

2 alapterületű lemezházikóban helyezték el a műszert és berendezéseit. A pneumatikus műszer írószerkezete 10 mm/h előretolási sebességű. A közelben csapadékmérő és napi körülfordulású csapadékíró műszer is található, melynek üzemeltetése a DEMRH, illetve a helyi vízügyi kirendeltség feladata. A vízfolyás jobb partján - a bukó felett - átlag 10 m hosszú,0,50 m vastagságú beton rávezető falat terveztek, melyet azonban nem építettek meg. 2. A hordalék-mintavevő berendezés A C. S. R. által laboratóriumi körülmények között kikísérletezett és a mérőállomásokon felszerelt hordalék-mintavevő berendezés-(3, 4. ábra) az alábbi fő részekből áll (Jaccon 1974/1): - három mintavevő csatorna; - vas mérőkád (I. sz. kád); - beton mérőkád (II. sz. kád). A mintavevő csatornák vaslemezből hegesztve készültek a beömlő - hosszirányú nyílás élezésével. Mindhárom mintavevő csatorna keresztmetszete összetett idomú; derékszögű négyszög szelvényre helyezett trapéz. Az első mintavevő csatornát (M,) közvetlenül a bukóéi alá erősítették a bukófalra merőlegesen. A mintavevő csatorna felső részét hosszirányban fokozatosan bővülő nyílással látták el, melynek nyílásmérete csavarokkal szabályozható. A csatorna alsó lapja állandó (L

M) szélességű. A mintavevő csatorna 1,25 m hosszú. A csatorna belsejében hosszanti rács található az uszadékok visszatartása érdekében. A második mintavevő csatorna (M

2) az első folytatásában, az alatt helyezkedik el. Hosszmérete mintegy fele az első csatornáénak. A hosszirányú nyílást az elméleti arányossági tényezők (lásd később) függvényében alakították ki. Ez a második csatorna az elsőről átömlő hordalékos vizeket gyűjti össze és továbbítja a keresztben elhelyezett vaskádba, melynek mérete: 2,0 x 0,5 x 0,5 m. A kád a második csatorna kiömlő nyílása alatt helyezkedik el. Oldalfalán kis négyszög szelvényű nyílás található, mely alá a harmadik (M

3) mintavevő csatornát szerelték, ez utóbbi kifolyásához pedig a beton (II. számú) mérőkádat. A bukót működés közben az 5. ábra mutatja be. A bukóélen - elméletileg - egyenletesen átömlő hordalékos vízhozam egy bizonyos hányada (kb. 500-ada) az első mintavevő csatornán folyik át. A csatorna vízhozamának mintegy 20-ad része jut a második mintavevő csatornára, illetve a vas (I. számú) mérőkádba. Ezt úgy szerkesztették tehát, hogy a bukón átömlő hordalékos vízmennyiség egy tízezred része ebbe kerüljön. Más szóval a bukón átömlő vízmennyiség és a kádban összegyűlő vízmennyiség között az arányossági tényező értéke C,C

2 = 1/10 000. A második csatornán kifolyó és a bukón átömlő vízhozamok között az arányossági tényező szükségszerűen nagy.