Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hordalék vizsgálatok algériai kísérleti vízgyűjtőkön 297 4. ábra. A hordalék-mintavevő vázlata Рис. 4. Схема пробоотборника наносов Fig. 4. Sketch of a load-sampler Fig. 4. Esquisse du dispositif dechantillonage du sédiment transporté par l'eau A vas mérökád adott idő múlva megtelik és a további hordalékos víz keresztülfolyik a mérőkád oldalfalának felső szélén lévő nyíláson, a nyílás alatt elhelyezett harmadik mérőcsatornába. A harmadik mérőcsatorna (M

3) a vizet a beton mérőkádba (II. számú) juttatja. Elméletileg az előbbiek tizedét. A teljes elméleti redukció értéke tehát CÍCjCJ = 1/100 000. A teljes rendszer ily módon a teljes lefolyt vízmennyiség és szállított hordalékmenynyiség mérésére is alkalmas abban az esetben, ha a beton kádat a fenti arányossági tényezővel csökkentett vízgyűjtőről lefolyó hatékony csapadékra méretezték. Az elmondottak csupán a vízfolyás lebegtetett hordalékára vonatkoznak, mivel a mintavízgyűjtőkön görgetett hordalékot nem észleltek. A lebegtetett hordalékhozam ismeretében a vízgyűjtőterületről erodált talaj mennyiségére lehet következtetni. 3. A hordalékmennyiség meghatározása Az olasz laboratóriumi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a mintavevő csatornák nyílásmérete nem lehet egyenlő arányban a bukó szélességével, mivel az átbukó víz magassága és a sugárnyaláb eséstávolsága különböző. Ezért ezeket a nyílásokat fokoza-