Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Korszerű szennyvíziszap-szemét gyorskomposztáló berendezés 155 II. táblázat Mezőgazdasági szempontból lényeges összetevők megoszlása az iszap szárazanyag %-ában Az iszap alkotórészei ( W s 80%) /о Szervesanyag 60,0 N 3,0 P 1,5 К 0,2 Egyéb anyagok 35,3 Összesen 100,0 nyek (út, ivóvíz, elektromos hálózat, szoc. létesítmények stb.) kevés kiegészítéssel már rendelkezésre álltak. Célszerűségből az iszapvíztelenítőt a tisztítótelepről a komposztáló épülete mellé áttelepítettük, ami lehetővé tette a sűrített iszap csővezetéken történő egyszerűbb szállítását. A komposztáló telepítési tervét a 3. ábra szemlélteti. Az előzetes feltárások szerint a távlatot is figyelembe véve — mintegy 100 t/d nyersanyag feldolgozására alkalmas berendezés létesítése bizonyult a legcélszerűbbnek. Ennek negyedrésze a 20—22% szárazanyag tartalmú szennyvíziszap, háromnegyed része háztartási szilárd hulladék. A berendezés méretezéséhez szolgáló kiindulási adatokat az /. és a II. táblázat, valamint a 4. ábra szemlélteti. A szennyvíziszap teljesoxidációs rendszerből származó aerob úton stabilizált anyag, melyet sűrítés után szitaszalag préseken víztelenítenek, majd csavarszivattyúk segítségével csővezetéken keresztül juttatják a biostabilizátor dobba. 4.1. A komposztálási folyamat A gyorskomposztáló a következő létesítményekből áll (5. ábra): — technológiai berendezések; — utóérlelő és a tározótér; —járulékos létesítmények. A berendezés legelején található az igen fontos, viszonylag drága, „lemezes" feladó szalag, mely a fogadótartályba döntött szemetet hordja fel a garatba. A szalag élettartamának növelése érdekében elömágnesezőt célszerű elhelyezni. A legfontosabb rész az úgynevezett biostabilizátor dob, mely egy 3,6 m átmérőjű, 30,0 m hosszú, a cement-, illetőleg a cukorgyártás területén is ismert vízszintes tengelyű forgó henger. Mind a szilárd hulladékok, mind a szennyvíziszap betáplálása egymástól elválasztva a dob elején szakaszosan történik. A dob 24 órán át folyamatosan forog, s a benne lévő szemét-iszap elegy keveredik, aprítódik, s részben a súrlódás, részben a befújt levegő által segített biokémiai reakciók hatására melegedni kezd. A dob palástjára szerelt terelőelemek forgás közben az anyagot lassú, tengelyirányú mozgásra