Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
146 Lászlóffy Woldemá r Körösökhöz, mert Bökény nevű községünk nincs és nem is volt soha. A műtárgy az annak idején a Szentes határához tartozó dűlőről kapta a nevét. Bökény ma Csongrád külterületi része. A vizek elnevezésében uralkodó zűrzavar megszüntetése érdekében készült a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának rendelkezése alapján, Földi Ervin szerkesztésében, a „Magyarország földrajzinév-tára. I. Fontosabb domborzati, táj- és víznevek" c. összeállítás 1 : 500 000 méretarányú térképmelléklettel. (Második átdolgozott kiadás. Kartográfiai Vállalat, 1982.) Ha meggondoljuk, hogy számos vizünk mind a térképeken, mind a szakirodalomban többféle néven szerepel (pl. a Sárvíz: Nádor, Nádor-csatorna, Nádor-Sárvíz és Sárvíz-Nádor néven, vagy a Hortobágy-Berettyó: Berettyó, Hortobágy-Berettyó-főcsatorna és Hortobágy-csatorna néven), a kisebb vízfolyásokat szakaszonként eltérő névvel illetik (pl. a kirándulásainkról ismert Derát: Kovácsi-patak, Kovács-patak, Pomázipatak névvel), vagy hogy Nagy-patakként csak a Mátrában három vízfolyást említenek (Rédei-Nagy-patak, Bene-patak, Gyöngyös-patak) és rajtuk kívül így hívták a Karancsvidéki Ménes-patakot, valamint a Zemplén-hegységbeli Bisót, nem hangsúlyozhatjuk eléggé a kiadvány jelentőségét. A névtár a véglegesnek elfogadott mértékadó elnevezések mellett, amelyeknek a használata, a magyar térképeken és más hivatalos kiadványokban kötelező, eligazít a névváltozatok és szakaszmegnevezések dzsungelében is. A vízügyi gyakorlatban számos olyan földrajzi nevet használunk, amely eltér a hivatalosnak minősített elnevezésektől. Az egység megkívánja, hogy ne nevezzük eltérő módon a Körös két szakaszát, ne mondjunk többé Soroksári-Duna-ágat, vegyük figyelembe, hogy a zalaegerszegi vízmérce a Felső-Válickán van (vagyis különböztessük meg a Mura vízrendszerébe tartozó Alsó-Válickától), és használjuk a nyírségi főfolyásoknak a számukon kívül a nevüket is. Helyesírási szempontból is figyelemre méltó a Fertő-laposi-tó neve (Elepi-víztároló, Fertő-tó stb. helyett) és a Láz-bérci-víztároló írásmód. Megjegyzendő, hogy az 1 : 25 000 méretarányú térképeknek megfelelő részletes névanyag is megtalálható a „Magyarország Földrajzinév-tára II." című sorozat 1978 óta megjelent megyei köteteiben. Hadd idézzem végül a következő helyesírási szabályt: 277. Az.. .idegen eredetű földrajzi nevek egy része magyaros formában honosodott meg nyelvünkben. Az ilyen megállapodott magyar kiejtésű földrajzi neveket a magyar helyesírás szabályai szerint írjuk: Pó, Alpok, Bukarest, Párizs stb. Azoknak a városoknak, folyóknak, országoknak a nevét, amelyeknek magyar neve van, magyar szövegben magyarul írjuk: Bécs, Varsó, Rajna, Szajna, Temze, Olaszország, Hollandia. (Az elmondottak kiegészítéseképpen megjegyzem, hogy elkészültek a kémiai elnevezések és a magyar állatnevek helyesírásának a szabályai is. Bár - különösen az előbbieknek - vannak vízügyi vonatkozásai is, itt nem foglalkozhatunk velük.)
