Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Helyesírás és helyes írás a vízügyek terén 145 a) Földrajzi köznevek, amelyeket rendes kötőjellel kapcsolunk a földrajzi névhez: -ág -holtág -dombvidék -mellék -árok -mocsár -felvidék -part -csatorna -patak -fennsík -síkság -ér -sziget -hegy -tető -fok -tó -hegység -vidék -folyás -torkolat -középhegység -völgy -forrás -torok -lapály -főcsatorna -víz -medence -halastó -víztároló így írjuk tehát: Kírályhegyesí-Száraz-ér, Kállói (Vll.)-főfolyás, Maros-torok, Császár-víz, Begécsi-víztároló, Veszprémi-fennsík, Kab-hegy, Északi-középhegység, Borsodi-medence, Sió-völgy stb. b) Kötőjellel kapcsolandó gyakrabban előforduló jelzők: alsófelsőkisközép(ső)nagyoregújészak(i)dél(i)Például: Közép-Duna, Ó-Berettyó, Öreg-Túr, Nyugati-főcsatorna. c) Egybeírandó többelemű magyar helynevek például: Alpokalja Ermellék Mezőföld Bodrogköz Fertőzug Rétköz Cserhát Hegyalja Szigetköz Drávamellék Kisalföld Taktaköz Dunántúl Kiskunság Tiszahát Dunazug Mátraalja Tiszántúl. 4. Egységes földrajzi megnevezések Már kívülesik a helyesírás kérdésén, de nem kevésbé fontos, mert egymás megértését segíti, a földrajzi nevek egységes megjelölése. A helységneveket illetően a Statisztikai Hivatal „Magyarország Helységnévtára" c. kiadványát kell követni. Vegyük figyelembe az elég gyakori változásokat, és lehetőleg kerüljük a közigazgatási szempontból megkülönböztetett részek és lakott helyek nevének magában álló használatát (a községnév helyett), még ha a helyi névhasználat vagy külön vasúti megállójuk neve erre is csábít. Kevesen tudnák pl., hogy hol van a bökényi zsilip, ha nem kötődne a neve a