Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
138 Laki Gyula kikötője. A város két évezreddel ezelőtt a Földközi-tenger partján állott, ott ahol a Meander folyócska a tengerbe ömlik. Azóta sok változás történt, a város ma lakatlan romterület, s a neve Efes lett; a folyót Menderes-nek hívják, s időközben a kanyargós Menderes úgy feltöltötte az öblöt, hogy a „part"-ról a tengert már nem is lehet látni. így azután szinte teljesen épen, de feliszapolódva, maradtak fenn a nagy múltú kikötő és a súlyos kövekből épített partfalak. Kövekből, súly gátként épült 1620-ban a Kömürcü („faszenes") elzárógát Isztambul közelében. A 10 m magas, 65 m hosszú gát feladata Isztambul ivóvíz szükségletének biztosítása volt. Konstantinápoly vízellátásáról már a görög-római időkben külön intézkedésekkel kellett gondoskodni, Valentianus akvaduktjának jelentékeny darabja most is áll Isztambulban, az Aranyszarv közelében. A Kömürcü gát 70 000 m 3-es befogadó képessége a Kirkcesmeler („negyven-forrás") vízellátó rendszert szolgálta. A Belgrat ormani (Belgrád-erdő) a Belgrádba vezető út mentén fekszik, kereken egy évszázaddal később itt 1724-ben épült a következő gát, a 15 m magasságú és 85 m hosszúságú Büyük gát (Nagy gát). 176 évvel az építése után, 1900-ban emelték meg 2,75 m-rel, s ma is használják. A Topuzlu gát keletkezését 1750-re teszik, s 1786-ban emelték meg a koronaszintjét, így érte el a jelenlegi 19 m-es magasságát, 81 m-es hosszúságát. A későbbi (XVIII. század) építésű Valide (a szultán anyja) - és Yeni (új) gátakkal együtt ma is Isztambul ivóvízellátását szolgálja. A Valide gát magassága 13,5 m, hossza 104 m. A Yeni gát 13 m magasságú és hosszúsága 60 m - mindkettő a Belgrat ormani területén gyűjti össze európai oldalon az édesvizeket a hajdani főváros, Isztambul részére. 2.6. Magyarország Hazánkban szintén elég nagy múltra tekintenek vissza a vízépítmények. Főleg Pannóniában, azaz a Dunántúlon lelhetők fel a rómaiak vízépítő tevékenységének emlékei. így pl. a Budáról Székesfehérváron át Veszprémbe vezető régi út, Öskü közelében, egy olyan gáton halad keresztül, amellyel még a római mérnökök zártak el egy völgyet, a gát leeresztő kapujában a zárótáblák helye még ma is jól látható. Sokan római építésű műcsatornának tartják Szombathely körzetében a Gyöngyös-patak néven ismert vízfolyást. A tatai tavat tartó gátrendszer első vízimalmának engedélyezése Zsigmond király idejére tekint vissza. A Vaskapu és a Tisza szabályozása elválaszthatatlan Széchenyi nevétől. 3. Dél-amerikai gátépítések Az ősépítmények között első helyen a bolíviai, a perui és mexikói létesítményeket kell említeni. Az inka és a maja kultúra számos, alig felderített, eddig inkább tudományos kuriózumként kezelt létesítményt, vízépítményt hozott létre. 19521-ben Cortez hódító csapatai gyakorlatilag még Tenochtitlan (a főváros) augusztus 13-án történt bevétele után is érintetlenül hagyták a műveket. Ezek a művek később a gondozás elmulasztása miatt mentek tönkre. Az egyik - nagyon régi - földgát létesítését az időszámításunk előtti 750-600 évek közé teszik, a gát neve: Purr on. Hála a történészek erőfeszítéseinek, eléggé nyomon lehet követni a gáton végzett munkálatokat:
