Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése 5. Tapasztalatok 123 Az 1980-ban megkezdett, jelenleg is próbaüzem alatt lévő mechanikai fokozat üzemi tapasztalatainak összegzése jelenleg folyik. Már most egyértelműen megállapítható, hogy a rácsműtárgy gépi tisztítású gerebei nagy záporok idején nem bírják a túlterhelést. A szakemberek megfelelő átalakításon dolgoznak. Egyébként az eddigi próbaüzem sikeres volt. A hőellátást biztosító kazánház üzemi próbáit 1982-ben sikeresen elvégezték. Az észak-pesti szennyvíztisztító telep I—II. ütem iszapkezelési technológiájának üzembe helyezése eddig még nem tapasztalt nagyságrendű feladat. A szükséges energia, az alkalmazandó vegyszerek, az iszap végtermék szállítása és elhelyezése komoly előkészítést és felkészülést igényel. Különösen az iszap végleges elhelyezése okoz gondot. A hatósági előírások még nem teszik lehetővé a nagy tömegű mezőgazdasági elhelyezést, a gazdálkodó szervezetek idegenkednek az ismeretlen anyag fogadásától. Várható, hogy az elhelyezéssel összefüggő igények befolyásolni fogják a vegyszeres kezeléshez használt anyagok felhasználását ( VITUKI 1978). 6. Összefoglalás 1984 második felében üzempróbára átadják az észak-pesti Palota-szigeten az ország legnagyobb teljesítményű szennyvíztisztító telepét. Az építés munkáit a Vízügyi Építő Vállalat, a szennyvíz- és iszapkezelés technológiai szerelést a Vízgépészeti Vállalat társ-generál kapcsolatban - alvállalkozók bevonásával - végzi. A technológiai szerelési munkákhoz szükséges gépeket és szerelvényeket - az osztrák PURATOR csigaszivattyúk kivételével - szovjet importból szerezték be. A nagy méretek a hazi gyártást nem tették gadaságossá. A 30 hektárnyi területen épülő létesítményekkel biztosítható lesz az Észak-Pesten újonnan épülő lakótelepekről, valamint jelentős ipari telepekről származó szennyvizek tisztítása. A mintegy 2 milliárd forintos beruházás szovjet és magyar szakemberek együttműködése nyomán, a tervezettnek megfelelően biztosítani tudja Budapest északi része szennyvíztisztítását. A teljes próbaüzem (mechanikai, biológiai kezelés) 1984 elején megkezdődhet. A telep környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentős, mert a főváros napi 1 millió m

3 szennyvizéből - a korábbi 5%-kal szemben - az I/b ütem üzembe helyezésével 14%-ot, teljes kiépítés után, mintegy 60%-ot tisztítanak meg. IRODALOM Barna J. Kolompár Pné.: Az észak-budapesti szennyvíztisztító telep vonzási körzetének vízkormányzási terve. Csatornamű információ, 1981/2. György t.: Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki Kiadó, Budapest, 1974. Horváth /.: Levegőztető rendszerek a szennyvíz-technológiában. BME Mérnök Továbbképző Intézet, 1982. Öltős G.: Vízellátás-csatornázás II. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, 1979. Starosolszky Ö.: Vízépítés. Műszaki Kiadó, 1973. Szolnoki Cs.- Aniol P.Kontur I. Dima A.: Az észak-budapesti Duna-szakasz terhelhetősége környezetvédelmi szempontból. Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése, 1979. VITUKI: Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztés. Ajánlás, 1978. * * *