Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Jolánkai Géza: A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata

98 Jolánkai Géza fordítottan arányos a folyási sebességgel. Mindkét feltételezésnek reális fizikai alapja van: az anyagveszteség nyilvánvalóan nagyobb mértékű, ha az anyag az egységnyi térfogatban nagyobb mennyiséggel van jelen és a lassú folyású szakaszokon is nagyobb a kiülepedésből származó veszteség, mint a gyorsabb folyású szakaszokon. A differenciál egyenlet formájában felírt összefüggés а с = c

0 és X= 0 kezdeti feltételek mellett megoldható: Х

1

+Т) „ г / л ч(

1

+т)ahol с a vízfolyás számított koncentrációja az x [m] szelvényben. Az egyes folyószakaszok elején a c

0 kezdeti koncentrációkat a pontszerű szennyvízbevezetés és/vagy a mellékvízfolyás anyagáramai alapján a pillanatszerű (azonnali) elkeveredés feltételezésével az alábbi hígulási összefüggésből számíthatjuk: , __ CbQB + CFQ

F /Q\ C

o" Q

B+Q

F ' • (9

) ahol с

B és Q

B - a befolyó koncentrációja és vízhozama, és c

F, Q

F - a befolyást megelőző befogadó szelvény koncentrációja és vízhozama. A (8) egyenlet közvetlenül alkalmazható a Zala hossz-szelvény mérési adatainak feldolgozására, illetve a vízminőségi (koncentráció, terhelés) viszonyok szimulációjára. A model programját T159-es kisszámítógépre készítettük el két változatban. - Az első változat a mérési adatok alapján fokozatos közelítéssel meghatározza az egyes mérésekkel körülhatárolt folyószakaszokra a /^lebomlási tényező értékét. A fokozatos közelítés algoritmusának alkalmazására azért volt szükség, mert a (8) egyenletből а К értéke explicit módon nem fejezhető ki. Ebben a kalibrációs algoritmusban a c

D hozzáfolyási koncentráció értékét is a táblázatok számított értékeként vettük figyelembe. - A második modell program a folyó terhelés, koncentráció és vízhozam hossz-szelvényének szimulációját teszi lehetővé a már ismert К lebomlási tényező értékek mellett. Az előző fejezet okfejtéseinek értelmében a pontosabb (egzaktabb) gépi adatfeldolgozást csak az összes foszfor hossz-szelvény mérések adataira volt értelme elkészíteni, mert a többi foszfor komponensek adatai vélhetőleg hibákkal terheltek. Az összes foszfor modell kalibrációs futtatás eredményeit a 2. ábra mutatja be. Ez a kalibrált modell paraméter értékek alapján számított foszfor hossz-szelvény. A számított (és mért) paraméterek sorrendjét (távolság, vízhozam, koncentráció, terhelés) a program rögtön a kiírás elején tünteti fel. Az egyes szimulált szakaszok elején pedig kiírásra került a feltételezett vízsebesség v (m/s) és a kalibrált К (d

_

1) veszteségi tényező érték. A kalibráció pontosságának szemléltetése érdekében a mérési szelvények (Alibánfa, Zalabér, Zalaapáti, Fenékpuszta) mért adatait is kinyomtattuk. A szimulációs szakasz határokat a nagyobb folyók nevei jelzik két azonos távolságú (hígulás előtti és utáni) nyomtatási sorral. A szimulált adatok mért adatokkal való pontos egyezése a kalibráció pontosságára utal. A kalibrált veszteségi tényezők (

К értékek) alapján a táblázatos anyagmérleg hossz^ szelvény értékelésével megegyező következtetések vonhatók le. Hasonló mértékű veszteség (0,29 illetve 0,35 d

1) veszteségi tényező jellemzi az l-es Zalaegerszeg-Alibánfa és a III. Zalabér-Zalaapáti szakaszokat, míg gyakorlatilag veszteség nincs а II. (Alibánfa—