Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
466 Károlyi Zoltán következtében február 5-re a negatív hőösszeg 2 a mohácsi szelvényben elérte a jégbeálláshoz Hirling ( 1981 ) által kidolgozott módszer szerint szükséges értéket. Naponta megállapítottuk a mohácsi vízállás, illetve vízhozam függvényében a jég megállásához szükséges negatív hőösszeget. Az így kapott értéket a tényleges negatív höösszeggel együtt a 2. ábrán tüntettük fel. 2. ábra. A negatív höösszegek alakulása Mohácsnál 1956, ill 1982 telén Fig. 2. Cumulative sum of negative daily air temperature at Mohács in 1956 and 1982 Az ábráról leolvasható, hogy február 5-én jött létre Mohács térségében a jégmegállás feltétele. Az 1. ábra tanúsága szerint a jég Mohácsnál február 6-án állt meg. Megjegyezzük, hogy ezt megelőzően 5-én a jugoszláv Duna-szakaszon már megállt a jég. 1982-ben január 5-én kezdődött meg a lehűlés, az 1956. évihez hasonlóan +7,5 °C középhőmérsékletnél ( 1. ábra). A napi közepes léghőmérséklet 9 napon keresztül átlagosan 1,9 °C/nap intenzitással január 14-re —9,5 °C-ra csökkent. Eddig a hőmérsékletek alakulása hasonlított az 1956-os helyzethez. Ezt követően kissé csökkent a hideg, a melegedés átlagosan 0,5 °C/nap intenzitású volt. A hideg lassú enyhülése ellenére január 24-25-re a negatív hőösszeg elérte a jégmegálláshoz elméletileg szükséges értéket (2. ábra). A két időszak összehasonlításából megállapítható, hogy a lehűlési, jégképződési időszak hasonlósága ellenére az 1956-os tél keményebb volt az 1982-esnél, de a jég megállásának meteorológiai feltételei mindkét esetben létrejöttek. 2. A vízjárási viszonyok alakulása A jégképződést megelőzően 1956. január végén Mohács térségében 3,0-3,4 m körüli vízállás volt, ami 24-29%-os mederteltséget, azaz viszonylag alacsony vízállást jelentett. A jégképződ«* számára kedvező vízállás mellett következett be a jég első megállása a jugoszláv Duüa-szakaszon. A jég jugoszláviai megállása a mohácsi szelvényben 1.5 m-es vízszintemelkédést okozott.
