Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Baja alatti Duna-szakasz jégviszonyai 1982 tele 467 1982. január elején kisebb árhullám érkezett Mohács térségébe. A kezdeti 4,0 m körüli vízállás 10 nap alatt 7,0 m fölé emelkedett és a leghidegebb napokban, január 13-án tetőzött 7,3 m körül (72%-os mederteltség), majd megindult az apadás. Az apadás ütemével egyenes arányban nőtt a jégbeállás valószínűsége, ugyanis a 2. ábrából láthatóan a vízállás, illetve a vízhozam csökkenésével egyenes arányban csökken a jégbeálláshoz elméletileg szükséges negatív hőösszeg. A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a két összehasonlított időszak lefolyási viszonyai alapvetően különböztek, és ez a körülmény, a magas vízállás késleltette a jégbeállás feltételeinek kialakulását 1982 év telén. Ha ez a januári árhullám nem következett volna be, akkor a jégmegállás feltételei Mohácsnál már január 18-án létrejöttek volna. 3. A morfológiai viszonyok változása Az 1956-os jeges árvíz kialakulásában - mint az több elemzésből kitűnik nagy szerepet játszott az egyéb tényezők mellett az is, hogy a Duna Dunaföldvár alatti szakaszán sok jégmegállásra alkalmas hely, kanyar, szűkület volt. A jeges árvíz levonulása után nagy jelentőségű és nagyarányú folyószabályozási munkák kezdődtek meg mind a magyar, mind pedig a jugoszláv közös érdekű Dunaszakaszon. E munkákat már több tanulmány elemezte (Kovács-Károlyi 1977), így ezek megismétlése itt szükségtelen. A munkák eredményeként a 227 km hosszú közös érdekű Duna-szakasz mintegy 110 km-én készült el eddig a szabályozás. A dunaföldvári, a paks-zádori, a Sió-torok környéki és a kapcsolódó alsó jugoszláv szakaszon végzett folyószabályozási munkák - céljuknak megfelelően megjavították a víz- és jéglevonulási viszonyokat. Az 1982-es jeges időszakban a 26 évvel korábbi helyzethez képest jelentős mértékű jégmegállást késleltető morfológiai hatással kellett számolni. 4. Az 1982. januári jéghelyzet A jégzajlás a lehűlés és a mellékfolyókról érkező jég hatására 1982. január 12-én indult meg a felső Duna-szakaszon. A zajlás január 14-én érkezett meg Mohács térségébe. Az erős hideg és az apadás következtében a zajlás erőssége rohamosan nőtt, és január 17-re Mohács környékén elérte a 80%-ot. Január 22. után kissé csökkent a zajlás erőssége a mellékfolyók jegének csökkenése miatt. Ennek ellenére a Duna alsó szakaszán a szeremlei-sárospataki kanyarban és Mohács alatt a sirinai szakaszon január 22-25. között a zajlás sűrűsége elérte a 100%-ot. 5. A jégbeállás elmaradásának tényleges okai Az előzőekben vázolt időjárási, vízjárási, morfológiai okok a hivatalos jégészlelés szerint nem eredményeztek jégmegállást sem a szeremlei és a sirinai kanyarban, sem egyéb helyen a Dunán. A jéghelyzet elemzése szerint ez várható is volt, elsősorban a magas vízállás miatt. Az elemzés teljessége érdekében azonban a helyszíni tapasztalatokat is értékelni szükséges. Január Í8-án a Hirling-fék (1981) jégelőrejelzési módszerrel meghatároztuk