Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre: Folyami vízlépcsők létesítésének mezőgazdasági és környezeti problémái

590 Petrasovics Imre — fenntartásának és gondozásának rendje és szervezete viszont akadályozza meg a nem kívánatos növényeknek a víz közvetítésével történő terjedését és gátolja meg a kedvezőtlen növényegészségügyi hatások erősödését; — tegye lehetővé az elszikesedett területek biológiai eszközökkel történő meliorálását (kultúrgyepek, kultúrnádasok) és gazdaságos hasznosítását; — a vízhálózat védőfásításai csökkentsék a meddő párolgás arányát, javítsák a mikroés mezoklímát és az ún. „biodrainage" érvényesülésének a lehetőségeit; —javítsák a hozzájuk tartozó vízhálózattal érintett terület szervesanyag-háztartásának intenzitását, rendjét és mérlegét; — segítse elő a kemikáliákkal, esetleg veszélyes mértékben szennyezett belvizek, a kommunális és technológiai szennyvizek manipulálását és/vagy olyan mértékű hígítását, hogy azok a befogadók vízkészletét ne rontsák; — a vízhálózat gondozásának, fenntartásának legyen munkaszervezete, és munkája segítse elő az érintett terület gyomfertőzöttségének csökkenését, a növényi és állati kártevők leküzdésének eredményességét. A vízlépcső és környezete tervezését egységes feladatként és formaként kell kezelni. A tervezés központi kiinduló alapja az a felismerés legyen, hogy a műtárgy és környezete egységesen — egymással kölcsönhatásban — fejti ki természeti-társadalmi funkcióját. A tervezés mindig elemezze a több célú hasznosítás lehetőségeit, a műtárgy-, környezet és az össztársadalmi ökológiai-ökonómiai optimum megközelítésének alternatíváit, melyben az alapvető a környezeti hátrányok minimalizálása. A kutatási feladatok megválasztása és megadása mind a tudományfejlesztés, mind a gyakorlati munka érdekében interdiszciplináris megközelítést és magas színvonalú hazai és nemzetközi koordinációt kíván. A tervezés-kutatás teljesebb összehangolásával lehetséges a műtárgy és természetitársadalmi környezete változásának, kölcsönhatásának folyamatos előrejelzése. Ennek a munkának gondolatmenete a következő lehet: — milyen változások várhatók a műtárgy létesítése, üzemelése következtében a környezetben; — a változások milyen természeti és társadalmi hatásával lehet számolni; — a hatásokra milyen társadalmi-természeti válaszok lehetségesek. IRODALOM Felföldy L.: Biológiai vízminősítés. Kézirat, KLTE Természettudományi Kar. Debrecen, 1972. Felföldy L.: A vizek környezettana. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1981. Gilsenbach. R Wasser UrániaVerlag. Leipzig, 1971. Hortobágyi T.: Nagy szervesanyag produkciójú tavak algáinak összehasonlító vizsgálata. A VIII. Biológiai Vándorgyűlés. Gödöllő. 1968. Kovács M.: A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1977. Petrasovits L: A környezetvédelem közös problémái a vízgazdálkodásban és a növénytermesztésben. Hidrológiai Közlöny. Budapest. 1974. 11. sz. Petrasovits /.: Vízkészlet-gazdálkodás a növénytermesztésben. ATE Közleményei. Gödöllő. 1971. Sebestvén О.: Bevezetés a limnológiába. A belvizek életéről. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. Szêky P.: Ökológia. Natura. Budapest. 1979. Lee. T. R. Evaluation of the environmental impact of large projects. International Commission on Irrigation and Drainage. Special Session, Grenoble. 1981. * * *