Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre: Folyami vízlépcsők létesítésének mezőgazdasági és környezeti problémái

Folyami vízlépcsők létesítésének mezőgazdasági és környezeti problémái 589 A kutatásokkal kapcsolatosan a leglényegesebbek: — Az érintett egész vízfolyás legyen a kutatás tárgya. A kölcsönhatás vizsgálat tehát az érintett vízfolyás egészét és kapcsolódó vízgyűjtőjét egységesen vegye figyelembe akkor is, ha csak egy nagylétesítménnyel, pontszerűen avatkozik is be a rendszerbe. — A komplex megközelítés a kutatómunka másik jellemzője, mind tematikájában, mind vizsgálati módszereiben. Az egyes változások és hatások tér- és időbeli kombinációjában gondolkozzék. A kutatás legyen multi- és interdiszciplináris. — Valamennyi érintett tudományterület működését koordinálja és jelentős szerepet vállaljon a kölcsönhatások kutatásában, egyrészt a társadalom- és a természettudományok, másrészt az építési és használati technológiák, továbbá a helyi, nemzeti és nemzetközi érdekek közgazdasági és politológiai feltárásában. — A tervezést előkészítő, majd a tervezés későbbi szakaszaiban is folyó tudományos kutatásnak, sőt a több célú nagylétesítmények építését és üzembe helyezését követő tudományos kutatásoknak egyik lehetséges és statikus ábrázolását adja az I. táblázat, amely feltünteti a tudományos kutatás jellegét is. — Végül a kutatással kapcsolatosan hangsúlyozni kell, különösképpen olyan vízfolyásoknál, amely nem egy ország területén ered és torkollik, hogy rendkívül fontos a felvetődő kérdések széles körére, nagy számára és bonyolultságára tekintettel a nemzetközi összefüggések feltárása is. A kutatásban is előnyös egy nemzetközi, átfogó koordinációs, együttes munka. 3. Összefoglalás A vízlépcsők, főként a mezőgazdaságok kiszolgáló vízlépcsők és tározóik létesítésének olyan mértékű előnyökkel kell járniuk, hogy: — a területelvonásból, kényszerű művelési ág változásokból eredő hátrányokat, esetleg a talajvíz-háztartás kedvezőtlen változásából eredő mezőgazdasági károsodásokat, a területi potenciál, ezen belül az agroökológiai potenciál növekedésével gazdaságosan és nagy időtávlatra ellensúlyozza; — javítsa a halászati hasznosítás és a vízminőség fenntartásának lehetőségeit; — javítsa, de legalább ne rontsa az érintett folyó-folyószakasz és az érintett felszín alatti vízkészletek hidrológiái-hidrobiológiái adottságait (árvízvédelem, talajvízháztartás, ivóvíz és itatóvíz, üzemi, technológiai vízkészletek stb.); — tegye kedvezőbbé a vízkészlet gazdálkodási lehetőségeket, velük a területhasználati koncepciók és a szociálpolitikai változatok gazdagítását (bővítését), beleértve az ipar, a település, a közlekedés és szállítás szempontjait, a mező- és erdőgazdasági, valamint a vízfelületek, vízhálózat kedvezőbb területi elhelyezését és arányait is; — segítse elő a szállítás rendszerének energiatakarékos és gazdaságos kialakítását (vízi szállítás); — szolgálja a meliorációs célkitűzéseket, a termelés biztonságának és kiegyenlítettségének növelését; — növelje az integrált növényvédelem kiterjesztésének a lehetőségeit, javítsa a natúrhigiénés adottságokat; — javítsa az erdészeti-vadgazdálkodási tevékenység feltételeit; segítse elő a területi fejlődéstörténet jellemző szakaszainak megőrzéséhez szükséges természetvédelmi területek megfelelő kialakítását és fenntartását; — javítsa a tájfejlődés intenzitását, növelje a táj gazdasági és esztétikai értékét; 8'