Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

426 Horváth I. és Kiss E. T. 4. ábra. Méretezési hossz-szelvény Рис. 4. Продольный разрез расчета Fig. 4. Longitudinal profile used for dimensioning Biid 4. Bemessungslängsschnitt A mértékadó vízgyűjtőterület meghatározásának megfelelően a T = 15 min értéket meg nem haladó lefolyás esetén a racionális méretezés szerint járunk el (az adott esetben a 9-7 csomópontok között). A 7-6 csomópontok között a gyűjtő lefolyási ideje meghaladja a T = 15 min értéket, tehát alkalmazni kell a területelhagyás módszerét. A 6. jelű méretezési csomópontig a területösszegző vonal folyamatos. A grafikus leolvasás pontosságával a t = 15,5 min-ből a vízszintes tengelyen visszamérünk 15 min-t, és a függőleges tengelyen leolvassuk az elhagyható terület nagyságát (Fr = 3000 m

2). А II. táblázat szerint a mértékadó terhelést a racionális eljárással számított érték adja (Q = 0,488 m

3/s). A 6. jelű csomópontba két mellékgyűjtő kapcsolódik be, ezek közül a hosszabb lefolyási idejűt kell először felrakni ( 11—6—0 jelű gyűjtőnél T = 9,5 min); majd ezt követően a 11 5-0 jelűt (4. ábra). Egyszerű összeadással elkészítjük a területösszegző görbét a 6. jelű csomópontig (4. ábra I. szaggatott vonal). A 6-5 csomópontok közötti méretezésnél az 5. jelű méretezési csomópontban első közelítéskor csak a redukált vízgyűjtőterület nagysága ismert (F

R = 12,59 10

4 m

2). Meg kell határozni becsléssel a csatorna szükséges szelvényét és azt a lejtést, amellyel az képes lesz a mértékadó terhelést (a területelhagyással számítottat) levezetni. Ez a feladat csak többszöri közelítéssel oldható meg (még a gyakorlott tervezők esetében is). Legyen a választott csatorna esetében: 0 = 1,20 m. I = 0,6%o, Qj = 0,926 m

3/s, v

T = 0,82 m/s. Az előzőekben közöltek szerint a lefolyási idő T = 19,2 min lesz (II. táblázat). Alkalmazzuk a területelhagyás módszerét. Tehát a T = 19,2 min értékből hagyjunk el 4,2 min-t, és a korábbiakban összegzett területvonal (I. szaggatott) alapján elhagyjuk az 1,0 • 10

4 m

2 értéket. így mértékadó terhelésként nagyobb vízhozamot kapunk (Q = 0,838 m

3/s), mint amit az eredeti racionális méretezési eljárással számítottunk (Q = 0,773 m

3/s). Az 5. jelű csomópontban ugyancsak mellékgyűjtők kapcsolódnak be. Ezeket hasonlóképpen ábrázoljuk, mint ahogyan azt az előzőekben ismertettük. Először a hosszabb lefolyású idejűt, majd a rövidebbet szerkesztjük meg. S újból elkészítjük a területösszegző görbét az 5. jelű méretezési csomópontig (4. ábra II. szaggatott vonal). Az 5-4 csomópontok között becsléssel állapítjuk meg a szükséges belméretet és az esést, majd a II. szaggatott vonal szerinti területösszegző görbe alapján az 5-4 csomópontok között is számítjuk a mértékadó terhelést (2. ábra. II. táblázat). Ali. területösszegző vonal inflexiós pontja a 6. és 8. percek közé esik. Tehát a területelhagyás mértékére vonatkozó adatokat is ebben a tartományban kell keresni, amely a méretezési lap vonatkozó részében igazolódik is.