Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Vágás István-Simándy Béla: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei

Az árvízi előrejelzés Szegeden 365 7. ábra. Előrejelzési és döntési háló az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságfolyószakaszain (Mártái Lászl ónyomán) Рис. 7. Сетевой график составления прогнозов и принятия решений для участков рек на территории УВХ .Нижняя Тиса" Fig. 7. Forecasting and decision making network for the river sections of the Lower-Tisza Region District Water Authority A védelem vezetésének hidrológiai informáltságát ugyan elméletileg a Maros, Duna és Felső-Tisza eseményrendszere egyaránt kell hogy befolyásolja, de tudnia kell, hogy a klasszikus tiszai levonulás csak nagyon ritkán mértékadó önmagában. Sokkal nagyobb az esélye a Maros- Duna visszaduzzasztásnak, majd a visszaduzzasztás megszűnésének arra, hogy mértékadó legyen a Tisza tetőző vízállásait illetően. Más esetekben a Tisza, vagy a Maros is elveszítheti hidrológiai önállóságát és a Duna vezérlése alá kerül. Ha a védelem vezetése sematikusan jár el, vagy az előrejelzésektől sematikus megoldásokat is elfogad, úgy az árvízi helyzet okozta meglepetések ellen is kevés esélye marad. Annak ténye, hogy az előrejelzési részmunkák is meglehetős bonyolultak, s mindegyik részmunka esetleg más előrejelzési vagy hidrológiai módszer alkalmazását igényli, véleményünk szerint az előrejelzés pontosságát növelő tényező, mert az előrejelzések pontossága és árvízvédelmi célokra való alkalmassága fontosabb, mint azok egyszerűsítése, gyorsítása, vagy egységesítése. Egyébként, semmi akadálya sincs annak, hogy a felvázolt döntési modellünket számitógépek segítségével reprezentáljuk, mert a programkészítéshez szükséges alapadatok rendelkezésre állnak - zsebszámítógépen többszörös adatbevitellel az ide vonatkozó számítások elvégezhetők, sőt el is végeztünk ilyen számításokat -, s ami hiányosság fennáll, az a hidrológiai alapadatok oldalán áll fenn. Ezeknek kiküszöbölésére javaslataink sorában kísérlünk meg megoldást találni. 5. Javaslatuk A magyar vízügyi tudomány elismert eredményei döntő többségükben a hazai vízügyi gyakorlat problémáiból fejlődtek ki és a hazai vízügyi kérdések sajátosságaihoz kötődtek. Érdekes tény, hogy vízrajzi szolgálatunk legkorábbi, tehát a XIX. század utolsó negyedére eső hidrológiai elméleti munkássága elsősorban a Tisza-szabályozás által felvetett kérdések megoldása során fejlődött naggyá. Hazánkban a különböző