Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
3. füzet - Vágás István-Simándy Béla: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei
364 Vágás I. és Simády В. nem látható mozzanatok. Tegyük hozzá azt is, hogy ha a vaskapui lefolyás a duzzasztás bármely foka esetén a természetes lefolyáshoz képest korlátozott sebességű a Dunán, ez a körülmény azzal is járhat, hogy a Tiszát még saját árhulláma is duzzasztás alatt tarthatja, s méginkább így van ez, ha ez az árhullám a Száva által tovább fokozott visszaduzzasztással egyidejű. Annak ismerete tehát, hogy valamelyik dunai árhullám, vagy árhullámcsoport tiszai visszaduzzasztásában az áradó irányzat mikor és milyen titeli vízállás mellett ér véget, nem is olyan egyszerű, s jelenleg ennek meghatározására csak közelítő módszerekkel rendelkezünk és meghatározásában sok bizonytalanság áll fenn. - Értékelni kell a Tisza felső szakaszáról levonuló árhullámot is, figyelemmel kell kísérni annak mozgását és különösen arra kell ügyelni, nem találkozhat-e újabb körösi vagy marosi árhullámokkal, vagy megismétlődő dunai áradással. Ide tartozik a Szolnok megyei nyárigátak mindenkori állapotának ismerete, az itt nem említett mellékfolyóknak, főként a Bodrognak és a Sajónak a figyelemmel kísérése. A Felső-Tisza és az Alsó-Tisza tetőzéseinek oksági lánca - az előzőkben elmondottak ellenére is - egyes esetekben felépülhet. Vagy azért, mert a Maros és a Duna hatásaik mértékében alárendelt szerepűek voltak, vagy azért, mert a vízállásokban meg nem látszó, de a vízhozamok eloszlásában rejtetten vonuló, a főfolyón haladó árhullám az Alsó-Tiszán egyszer már letetőzött árhullám mögött második árhullámágat képes kiindítani. Ezt az oksági láncnak megfelelő árhullámot csak genetikusan: vízállásra konvertált vízhozamok meghatározásával és a természetes duzzasztások és süllyesztések figyelembevételével lehet jellemezni. A tiszai előrejelzések összetettségét és bonyolultságát az elmondottakkal kellőképpen érzékeltettük. A kérdésekre vonatkozó részletszámítások problémaköre korántsem befejezett, s elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy tisztán látjuk a megoldás útját s ehhez már több biztató, kisebb-nagyobb mértékben közelítő eljárás áll rendelkezésünkre. Az alternatív módon is alakulható változatok lehetősége miatt az előrejelzés sok tekintetben a védelemvezetés előtt álló árvízi lehetőségek objektív felvázolása. A most felvázolt előrejelzési stratégia nemcsak a helyesen értelmezett vízrajzi genetika igényeinek, hanem a védelemvezetés szempontjainak is megfelel a következő, már az eddigiekben is kialakult döntési lehetőségek miatt: - Az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság folyóin az árvízvédekezést a Maros mértékadó árvize, a Duna áradással előidézett visszaduzzasztásának folyamata, illetőleg a Tisza felső szakaszáról érkező, megfelelő nagyságú árhullám levonulása teheti szükségessé elsősorban. - Ha a három felsorolt alapfeltétel közül csak egy áll fenn - feltételezve a készültségi szint(-ek) elérését - úgy csak lokális és viszonylag kis fokozatú árvízvédekezés várható, a helyzetnek megfelelően vagy a Maros, vagy a Tisza (ide értve a Körös torkolati szakaszát is) töltésein. - Ha az alapfeltételek közül kettő áll fenn, úgy tartós, de az árvízi helyzet utólagos megváltoztatása nélkül még nem általánosan rendkívüli magasságú árvízvédekezésre van kilátás folyóinkon. A marosi árvízzel együttes dunai visszaduzzasztás ugyanis éppen úgy a Tisza magas vízállásait idézi elő a Tiszaug-Titel szakaszon, mint a Tisza felső szakaszáról érkező árhullám(-ok) és a dunai visszaduzzasztás együttese, vagy a dunai duzzasztás nélkül egymásra futó tiszai és marosi árhullám együttese. A harmadik feltétel hiánya rendszerint elegendő ahhoz, hogy az ismert (bár, pontatlan) szóhasználat szerint azt lehessen mondani, hogy az árhullám az Alsó-Tiszán „ellapult". - Tartós és magas árvizet az említett három alapfeltétel együttes fennállása idéz elő. Természetesen az LNV-t közelítő, vagy elérő árvizek felidézéséhez még az alapfeltételeken belül is rendkívüli vízhozamok, vízállások, sőt egybeesések bekövetkezése szükséges. A döntési esetek hálódiagrammra vihetők ( 7. ábra). A döntési háló kifejezi, hogy a védelmi célkitűzések és a helyesen értelmezett vízrajzi genetika összhangban van.
