Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az árvizek előfordulási valószínűsége számításánek kérdései

Az árvizek előfordulási valószínűsége 329 2. ábra. Poisson-eloszlás Рис. 2. Распределение Пуассона Fig. 2. Poisson distribution Bild 2. Die Poisson-Verteilung évszakon belül az árvízi események szerkezeti homogenitása is jobban elfogadható közelítés, hiszen egy-egy árvizet kiváltó folyamat dominálóvá válhat és az alaphozam változékonysága, is kisebb. így az első negyedévben feltehetően a legtöbb árvizet hóolvadás és eső együttesen okozza. Április és június között a ciklontevékenység az uralkodó árvizet kiváltó folyamat. Nyáron a konvektív záporok gyakoriak, ősszel, tél elején a kis intenzitású tartós esők. Az utóbbiak a Tisza nagykiterjedésű vízgyűjtőjén jelentős árvizet nem okoznak, ezért a számpéldák is a második félévi csúcsok lényegesen kisebb túllépését jelezték. Ez a fizikai értelmezés arra is utal, hogy az évi adatsor felbontása - a kiválasztott szakaszok hossza, kezdő és végpontja - a vízfolyás jellegétől, a vízgyűjtő kiterjedésétől, lefolyási viszonyaitól is függ. Ezért fontos kutatási feladat annak további vizsgálata, hogy a különböző vízrendszerekben az éves sorok milyen jellegű felbontása adja a legjobb eredményt. Remélhető, hogy ha a Poisson-folyamat homogenitását ilyen módon biztosítani tudjuk, egy-egy így elkülönített intervallumon belül az árvízi események belső, szerkezeti homogenitása is feltételezhető és ezért a kiváltó okok szerint való csoportosítást az éves adatsor több részre bontásával helyettesíthetjük.