Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az árvizek előfordulási valószínűsége számításánek kérdései

Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. évi 3. füzet AZ ÁRVIZEK ELŐFORDULÁSI VALÓSZÍNŰSÉGE SZÁMÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI DR. KOVÁCS GYÖRGY

1 A hidrológiai adatok elemzésével a gyakorlat számára szolgáltatott információkat általában két nagy csoportra oszthatjuk: - meglévő vízgazdálkodási rendszerek üzeméhez előrejelzést készítünk a hidrológiai folyamatoknak meghatározott, viszonylag rövid időn belül várható alakulásáról; - meghatározzuk a jövőben - időkorlát nélkül - várható hidrológiai helyzeteket jellemző mértékadó paramétereket a rendszerek tervezéséhez és építéséhez. Mindkét esetben a múltban észlelt adatokból kell levezetnünk a jövőre vonatkozó, keresett paramétereket, azonban alapvető különbség az, hogy előrejelzéskor már megindult folyamatok további várható alakulását kell becsülnünk, míg tervezési adatként általában az átlagos, vagy a vízgazdálkodási rendszer élettartama során meghatározott valószínűséggel várható szélsőséges helyzetek jellemzőjét keressük. Ebbe az utóbbi csoportba tartozik a mértékadó árvíz szintjének, vagy hozamának számítása, ehhez is tehát - mint minden mértékadó paraméter meghatározásához - a hidrológiai adatok hosszú időszakot átfogó sorának elemzése szükséges. Négy, öt évtizeddel ezelőtt - amikor a matematikai statisztika eszközrendszerét alkalmazni kezdték hidrológiai paraméterek számítására - élénk vita folyt a hidrológusok között, hogy az árvíz kialakulásának és az árvizet kiváltó folyamatoknak genetikai elemzése szolgáltat-e megbízhatóbb becslést a jövőben várható szélsőséges helyzetekről, vagy az idősorok statisztikai vizsgálata? Ez a vita az akkor feltétlenül tudományos előrelépést jelentő statisztikai módszerek széles körű elterjedésével záródott. Az eljárás módszereiben folytonosan finomodva ma már általánosan alkalmazott, és használatának jogosultsága kétségbevonhatatlan. Hasonlóan éles véleménykülönbség alakult ki a hetvenes évek elején a rendszer elemzés hidrológiai alkalmazásával kapcsolatosan is. A hidrológusok egyik csoportja a folyamatok fizikai hátterének legalább néhány elemét figyelembe véve determinisztikus modellek kialakítására törekedett, míg a másik csoport az idősorok véletlen jelleggel változó elemei közötti statisztikai kapcsolatokra épített fel sztochasztikus modelleket. Ez a vita nem az egyik tábor domináns fölényével végződött, hanem a két eljárási mód párhuzamosan fejlődött tovább és tudományunknak jelenleg a legígéretesebb előbbrelépését éppen a két megközelítési mód ésszerű kombinációja jelenti, ami számos részterületen - így a vízjárás előrejelzésében, a talajvízmozgás, vagy a szélokozta áramlás vizsgálatában - már számottevő eredményt hozott. Ezzel szemben a mértékadó árvíz meghatározása ma már többnyire a szélsőérték probléma tisztán matematikai megoldására egyszerűsödött. Az adatsorból kiválasztjuk azokat a szélsőséges értékeket, amelyekről feltételezzük, hogy a nagy árvizek előfordulá1 Dr. Kovács György oki. mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) tudományos tanácsadója, főigazgatója.