Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
266 Némedi L. és Pietraskó G. részben tisztított, Duna-víz bakteriológiailag hasonló szennyezettséget mutat a nyers Duna-vízhez. A főváros nyers Duna-víz hálózata fokozott óvatosságot igényel, mivel a fertőzött víz olyan rendszerekben fordul elő, ahol a technológia egyébként nem kívánja meg a higiénés szempontok figyelembe vételét. 3.3. Vízisportok A Duna csaknem 30 km-es fővárosi szakasza kedvező feltételeket biztosít a különféle vízisportok számára (evezés, kajak, kenu, motorcsónak stb.). Bár a szabadstrandokat több mint egy évtizede megszűntették a fővárosban, az illegális fürdés így is jelentős tömegeket érint (egy kánikulai napon csaknem 40 000 embert számláltunk meg, akik közvetlenül a parton tartózkodtak, ezek egy része fürdött is). A parti tartózkodás nemcsak a Duna-víz fertőzöttsége miatt veszélyes, de azért is, mert jelentős számban található parti szennyvíz-bevezetés a fővárosban (Római-part, XXII. kerület, Ráckevei Duna-ág). A sportegyesületektől kapott információ szerint Budapest térségében több ezer sportoló márciustól októberig naponta 1—3 órát tölt vízen. Ezek közül kb. 1000 fő a 11—18 éves korosztályba tartozik. A nemek szerinti megoszlás: 3Л rész fiú, % rész leány. Az edzés közben a Duna-vízzel való kontaktus folyamatos (fröcskölés, belefordulás, fürdés, Duna-vízzel való száj-öblítés a kiszáradás miatt). Tömegesen fellépő panasz eddig csak a bőrkiütésekre vonatkozott, enterális tünetek halmozódása egy esetben fordult elő a dunavarsányi edzőtáborban. A fővárosi Duna-szakaszon folyó vízisportolás főleg a rendszeres és huzamos kontaktusok miatt jelent közvetlen fertőzési veszélyt. Itt sem várható az esetek járványszerű halmozódása, de a sporadikus esetek előfordulása nem zárható ki. Szükséges lenne a sportolók figyelmét felhívni a megelőzésre. A fürdőzést pedig meg kell akadályozni. 3.3. Üdülés Budapest területén két jelentősebb üdülőterület van: Római-part és a Ráckevei Duna-ág. Az üdülők becsült lélekszáma (állandó és alkalmi) megközelíti a 100000-et. Ezekhez járul még azoknak az alkalmi napozóknak a száma, akik a lépcsőkön és fövenyen tartózkodnak. A Duna-vízzel való kontaktus az üdülés során eléggé esetleges, de a vízisportoknál vázolt veszélyhelyzetek itt is előfordulhatnak. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet a megelőzés nem eléggé elismert jelentőségére. Világszerte elterjedt gyakorlat az üdülők, turisták és általában a nagyközönség őszinte tájékoztatása a környezeti ártalmakkal kapcsolatban. Ma már pánikhangulat keltése nélkül megtehető ez, hiszen a tömegtájékoztatási eszközök ennél nyugtalanítóbb információkat is közölnek. 3.4. Horgászat A MOHOSZ adatai szerint a budapesti horgászengedélyek száma kb. 6000. A Duna-parti horgászat a horgász-tavakhoz képest alárendeltebb szerepű, de így is több száz horgászt veszélyeztethet a fertőzött Duna-víz, annál is inkább, mivel a kialakult szokás szerint a horgászok előszeretettel keresik fel a szennyvíz-beömléseket. A kifogott halak a szalmonellával fertőzött vízben való tartózkodás következtében a fogyasztókat is veszélyeztethetik. Ilyen megfontolásból szűntették meg — javaslatunkra — a Szabadság-híd melletti haltárolást is.
