Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Hidrológus továbbképzés Madridb an 1 43 közvetlenül kapcsolódó, nagy óraszámú hidrológiai számítási gyakorlatok (14), nemkülönben a jelentős időráfordítással kidolgozandó, kötött tematikájú hidrológiai tanulmány és erre orientál a beszámoltatás rendszere is. E témakör ismeretanyagát ezen kívül jó hatásfokkal közvetíti a 8. sorszámú, „Felszíni vizek hidrológiája" c. tantárgy, amely egy-egy kérdéscsoport többoldalú bemutatására, sőt esetenként a két tanár eltérő felfogásának megismerésére is alkalmat ad. A felszíni hidrológia témaköréban ugyanakkor hiányolni kell a hidrológiai statisztika, a hidrológiai előrejelzés és az árhullámtranszformáció oktatását. — Az ,,A) Alapozó tárgyak" csoportjában a hallgatóság szellemi aktivizálására kiválóan alkalmas matematikai statisztikának egyetlen hiánya, hogy nem tér ki a statisztikai módszerek hidrológiai alkalmazásaira, amelyekkel ugyanakkor a hidrológiai tárgyak is adósak maradnak. — A ,,D) Vízminőség" elnevezésű tantárgycsoport — a Hidrogeokémia kivételével teljesen megoldatlan: főleg vegyészi szemléletben összeállított, mérnöki hasznosításra szinte alkalmatlan ismerettöredékek halmaza. Célszerű lenne a 15., 16., 17. és 19. sorszámú tárgyat egyetlen, vízgazdálkodási szemléletű vízminőségi tantárggyá összevonni. — Igen szerencsés gondolat volt a hidroökonómiai vizsgálatoknak — elsősorban öntözési és egyéb vízgazdálkodási beruházási javaslatok közgazdasági értékelésének, valamint a mezőgazdaság-fejlesztés tervezésének — a tantervbe való iktatása. — A tananyag egészéről, a tantárgyak többségéről elmondható, hogy célratörő, gyakorlatias; öncélú tudománykodás, matematikai eszmefuttatás szinte nem fordult elő. Az előadási és gyakorlati órákon kívül a tanfolyam hallgatóinak ismeretszerzésére még a következő fontosabb lehetőségeket biztosították: 6 napos tanulmányi kirándulást szerveztek, amelyen a hallgatók a Tajo és a Duero tározórendszereivel, ill. völgyzárógátjaival és erőműveivel, továbbá erózióvédelmi létesítményekkel és öntözőrendszerekkel ismerkedtek. Két további, 1 1 napos tanulmányi kirándulás célja vízhozammérési gyakorlat és a II. Izabella-csatorna bemutatása volt. — A tanfolyam tartama alatt több rövidebb látogatást szerveztek: a Geofizikai Intézetbe, a Mezőgazdasági Fejlesztési Intézetbe, a Vízrajzi Intézet hidraulikai laboratóriumába és számítóközpontjába. 2A. A beszámolás rendszere A tanfolyam eredményes elvégzéséhez ill. a diploma megszerzéséhez a hallgatóknak a következő feltételeket kellett teljesíteniök: — A 419 előadási és gyakorlati óra legalább 70%-án való részvétel. (Minden órán jelenléti ívet köröztek, amelyet elsőként a tanár írt alá, bejegyezve az aznapi előadás témáját. A tanfolyam titkára valamennyi tárgy első előadása előtt bemutatta annak tanárát.) A hallgatóság igen szorgalmas volt: az előadások átlagos látogatottsága meghaladta a 90%-ot. A tanfolyam ideje alatt 3 alkalommal írásbeli tesztvizsgát kellett tenni: alkalmanként 50 perc alatt a különböző tantárgyakból feltett 50 kérdésre előre adott 4—4 válaszlehetőség közül a megfelelőnek ítéltet kellett megjelölni. - Tanulócsoportonként (2—5 fő) egységes tematikájú és alapadat-bázisú hidrológiai tanulmányt kellett készíteni — kb. 200—300 munkaóra ráfordítással — és 3 részletben, előre megállapított határidőkre beadni. (A beadott munkák értékelése, visszajelzése általában elmaradt.)
