Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

148 Domokos Miklós — Szóbeli vizsgát kellett tenni a felszíni hidrológiai alapfogalmainak, alapösszefüggéseinek témaköréből. — 1,5 órás írásbeli záróvizsgát kellett tenni közepes nehézségű számítási feladatok megoldásával és elvi kérdések megválaszolásával a felszíni vizek hidrológiájának témakörében. Egy-egy hallgató tanfolyami részvételének eredményességét a fenti teljesítmények együttes figyelembevételével bírálták el. Az elbírálás eredménye: a hallgató vagy kap diplomát (amelyben csak „apto" = „alkalmas" minősítést alkalmaznak), vagy sem. 2.5. Összefoglaló vélemény a tanulócsoportonként kidolgozott hidrológiai tanulmányról A tanfolyam ideje alatt, egységes tematika szerint (Escuela de Hidrologla 1982) kidolgozott tanulmány a felszíni vizek hidrológiájáról elsajátított ismeretek alapos begyakoroltatásának hathatós eszköze. A tanulmánnyal kapcsolatos tapasztalataim az alábbiak: A tanulmány végigszámoltatása ill. megíratása feltétlenül hasznos, mert rákényszeríti a hallgatókat a felszíni vizek hidrológiájára vonatkozó „törzs-tananyag" fontosabb fejezeteinek végiggondolására, begyakorlására. — A tanulmány tematikájából azonban hiányzik a felszíni vizek hidrológiája törzstananyagának néhány fontos eleme (pl. tározók és folyómedrek árhullámmódosító hatása, egységárhullám-módszer, kisvízhozam becslés), amelyek beiktatása teljesebbé tenné a gyakorlatot. — A tematika szerinti egyes feladatok (pl. 62 csapadékmérő állomás kettős összegző-görbéjének előállítása, tározók nagyszámú szabályozási görbéinek szerkesztése) manuális, ill. mechanikus munkaigényessége túlzottnak tűnik: az érdemi tanulástól von el időt. — Hasznos lenne, ha egy-két egyéb súlyponti tantárgyból -— pl. felszínalatti vizek hidrológiája, vízfolyások hidraulikája — hasonló elmélyült gyakorlatra kényszerülnének a hallgatók. — A budapesti Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam (Zrínyi 1966, Starosolszky 1974, VITUKI 1982) záródolgozat-rendszerével összehasonlítva megállapítható, hogy a budapesti tanfolyam hallgatói egyéni — érdeklődésüknek leginkább megfelelő — témaválasztással és intenzív konzulensi közreműködéssel elmélyültebb, alkotóbb témakidolgozásra kapnak lehetőséget. Persze, az egyéni téma mégoly alapos kidolgozása mellett is megeshet, hogy a hidrológusi törzsismeretek egy-egy fontosabb részlete teljesen „árnyékban" marad, aminek lehetőségét a madridi tanfolyam rendszere gyakorlatilag kiküszöböli. Optimális megoldás lehetne a két rendszer kombinációja: madridi típusú, egységes tematikájú, de kevés feladatsorozat kidolgozása mellett budapesti típusú, egyéni témaválasztású záródolgozatok írása. IRODALOM Direction Generei de Obras Hidráulicos el at.: XVII. Curso International de Hidrología General y Aplicada. Madrid, 1982. Escuela de Hidrológia (R. Heras, A. Lara, L. Martín, J. M. Rodriguez): Practica de Hidrología Aplicada. Madrid, Enero de 1982. Heras. R.: Hidrología y Recursos Hidráulicos, I-II. Dirección General de Obras Hidráulicas, Centro de Estudios Hidrográficos. Madrid, 1976. tnstitulo de Hidroinçia: Escuela de Hidrología y Recursos Hidráulicos. Madrid, 1981. Starosols:kv О. (Ed.) Hungary and the International Hydrological Decade. Budapest. 1974.