Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÉPCE NAGYVÍZI SZABÁLYOZÁSÁHOZ

Hidrológiai vizsgálatok a Répce nagyvízi szabályozásához 77 csapadék mennyisége (C), időtartama (t), időpontja (D), a talaj esőzést megelőző nedvességi állapotát mutató megelőző csapadékindex (C

2o) és a mélyebb'talajrétegek víztelítettségi állapotát mutató elpárologtatható vízkészlet (M) közötti korrelációs kapcsolatot: Qm&x = f(C, C20, M, t, D) (2) Ezzel a grafikus úton nyert összefüggéssel +20 —25%-os pontossággal lehet egy nagyobb árhullám tetőző hozamát megállapítani (Bognár—Szilágyi 1978). Az 1965. áprilisi árhullámot kiváltó csapadék adatai és a talaj telítettséget jellemző mutatók számításához szükséges adatok rendelkezésünkre álltak, így meghatározhattuk a keresett tetőző hozamot, ami Qmax — 170—190 m

3/s (3) adódott. 3. Végül az egyes árhullámok közvetlen felszíni lefolyásból származó víztömege és az előbb felsorolt jellemzők között is sikerült kapcsolatot találni. Eredményül: Qmax — 170 m

3/s adódott. (4) Végeredményben tehát az egymástól független módszerek viszonylag jól egyező végeredményt szolgáltattak a keresett tetőző hozamra. A biztonsági szempontokra tekintettel az I960, árilisi maximális árvíz tetőző vízhozamának a 230 m

3/s-ot fogadtuk el (3. ábra). Az árhullám víztömege 26 millió m

3-re tehető. 3. ábra. Az 1965. évi számított árhullám Рис. 3. Расчитанный паводок 1965 года Fig. 3. The estimated floodwave of 1965 Bild 3. Die für 1965 berechnete Ilochwasserwelle Répcelaknál az árhullámot az 1965 eltelt időszak vízhozammérései alapján szerkesztett vízhozamgörbe felhasználásával állítottuk elő, előzőleg azonban meghatároztuk a töltésszakadások miatt deformált vízállásidősor valószínű menetét. A tetőző hozamra Q

ma

x = 170 m

3/s adódott (3. ábra), a lefolyt vízmennyiség pedig 38 millió m

3-re tehető. 2.12. A répcevisi árvízi tetőző hozamok statisztikai vizsgálata. A vizsgálathoz az 1950—1978 közötti 29 év legnagyobb éves tetőző hozamai álltak rendelkezésünkre. A statisztikai feldolgozást az ADUVÍZIG bajai számítóközpontjában Meződy Edit végezte el a kisvízfolyásokra ajánlott Gumbel és Frechet, valamint a lognormális eloszlásfüggvény felhasználásával. A normális eloszlásfüggvény alkalmazhatóságát normalitásvizsgálattal kizártuk. A feldolgozás két változatban történt: — teljes adatsorra, ill. — az adatsorból kimaradt az 1965. áprilisi tetőző hozam, mint a többi árhullámnál jóval kisebb valószínűségű ese-