Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Szilágyi Endre: HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÉPCE NAGYVÍZI SZABÁLYOZÁSÁHOZ
78 Szilágyi Endre meny. Az eredmények a III. táblázatban találhatók. Itt közöljük a közös határszakaszra Ausztriában megállapított nagyvízi hozamokat is (Werner 1970). III. táblázat A répecvisi tetőző hozamok statisztikai vizsgálata Eloszlástípus Uz) V NQ [ms/s] Eloszlástípus Uz) V 1% 2% 3% 10% 1965. áprilisi hullám nélkül Gumbel Lognormál Frechet 0 0,0695 0,0030 1,00 0,9305 0,9997 100 348 345 — 88 209 167 64 105 74 1965. áprilisi hullámmal Gumbel Lognormál Frechet 0,1224 0,3376 0 0,8776 0,6624 1,00 174 698 513 136 372 227 94 160 91 Osztrák vizsgálat a határszakaszra 240 170 70 Az ÉVIZIG szakemberei ugyanezt a vizsgálatot Foster—Ribkin és Pearson eloszlásfüggvényekkel végezték (Katona 1978). Az illeszkedés szorosságát nein vizsgálták. Megállapításaik lényege: ,,Az 1965-ös Répce árvíz valószínűségét feltételesen 1%-ra becsüljük. A 10 éves visszatérési! árhullámok 80—100 m 3/s hozammal jelentkeznek". Az eredményekből az alábbi következtetéseket vontuk le: — a 29 éves időszak reprezentativitása kétséges és terjedelme rövid az NQ 1%-os nagyvízi hozam meghatározásához. Az eredményeket érzékenyen befolyásolja az 1965. áprilisi árhullám tetőzésének figyelembevétele, vagy kihagyása: — a használt eloszlásfüggvények bármelyikének elfogadására, vagy elvetésére vonatkozó alapvető indok nincs: — statisztikai alapon tehát az NQ 1%-os hozam a rendelkezésre álló adatsorból nem állapítható meg kellő biztonsággal. Másirányú vizsgálatokkal is kísérletet kell tenni; — az NQ 10%-os hozam legvalószínűbb értéke a 70—100 m 3/s intervallumban helyezkedik el. Ezt megerősíteni látszik az a tény, hogy a megfigyelési időszakban két ilyen árhullám folyt le, s egy harmadik is majdnem elérte ezt a tetőzési határt. 2.13. Történeti adatok áttekintése. Annak alátámasztására, hogy tényleg az 1965. áprilisi árhullám tekinthető mértékadónak, megkíséreltük történeti adatok beszerzését. Ugyanis a kis valószínűségű hidrológiai események várható értéke megállapításának megbízhatósága a vizsgált időszak meghosszabbításával növelhető. A múlt században csupán a Rábáról vannak adatok (Dóka 1978). A századvég jelentősebb árhullámai ezek szerint 1873, 1879. április, 1882 ősz, 1883, 1887. február, 1888. január, 1895. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a Rába és Répce nagyvizei között meglehetősen laza a kapcsolat. A Répcére vonatkozóan rendelkezésünkre álltak az 1898 — 1913 és 1925 — 1933