Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Varga István és Ránky Ernő: A SZABADFELSZÍNŰ ÁTMENETI ÁRAMLÁSI ÁLLAPOTOK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA

A szabadfelszínű átmeneti áramlási állapotok közelítő számítása 587 5. ábra. Átmeneti áramlási jellemzők az erőmű ahizében рис. 5. Характеристики переходного режима движения в нижнем оьефе ГЭС Fig. 5. Unsteady flow phenomena in the tailwater of the power station A vízerőmű az indulástól (csúcsüzem kezdete) 1200 s alatt éri el a 300 m

3/s-os vízemésztés-növekedést, ill. ugyanennyi idő alatt áll vissza alapüzemre. Ezért az ebből származó elemi „zavaró-vízhozamváltozás" időfüggvénye; Aq

c(t) = +0,25-f. Az alvízi meder kezdeti áramlását permanensnek tételezhetjük fel, a felvízi mederben azonban nem. Ennek oka a kezdeti időpontban is meglévő különbség a napi középvízhozam és az alapüzemi vízhozam között. Az ebből származó vízszintnövekedés sebességét azonban az egyes szelvényekben állandónak tekintjük. A vízszintváltozás sebességét, mely a csúcsüzem által előidézett hatásokhoz additív tagként összegezhető, a (4) kifejezés t -» oo határértékeként számítottuk. így például az erőmű felvizének emelkedési sebessége 1.528-105 [m/s]. A csúcsüzem hatására kialakuló átmeneti áramlási jellemzők számítására a (6), (7) és (8) kifejezéseket használtuk, amelyekkel a közvetlen al- és felvízszintváltozást, ill. az erőmű alatt és felett 5000 és 20000 m távolságra lévő keresztszelvényekben számítottuk a vízszint- és a vízhozamváltozásokat. Az eredményeket az 5. és 6. ábrán mutatjuk be. Az eredményekből néhány, az adott esetre vonatkozó fontos következtetés vonható le: a vízfolyás partállékonyságának ellenőrzéséhez szükséges maximális vízszintsülylyedési sebesség a fel vízben 5,0-10"

4 [m/s], alvízben 3,3-10"

4 [m/s]; a mederbiztosítás szempontjából mértékadó középsebesség a felvízben 2,1 [m/s], az alvízben 1,0 [m/s];