Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Varga István és Ránky Ernő: A SZABADFELSZÍNŰ ÁTMENETI ÁRAMLÁSI ÁLLAPOTOK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA

588 Varga I. és Ránkv E. 6. ábra. Átmeneti áramlási jellemzők az erőmű felvizében рис. б. Характеристики переходного режима движения в верхнем бьефе ГЭС Fig. 6. Unsteady flow phenomena in the headwater of the power station - az adott csúcsüzemi vízleeresztés mellett a 2,0 órás csúcsüzemi idő alatt a felvízcsökkenésből, ill. az alvíznövekedésből származó energiaveszteség kb. 6,0 [MWh]; - a 300 m

3/s-os csúcsvízhozam az erőmű alatt 5000 m-rel mintegy 240,0 m

3/s-os, 20000 m-rel pedig csak mintegy 110 m

3/s-os maximális vízhozamváltozást hoz létre. A felvízben ugyanez az ellapulás lényegesen nagyobb, 5000 m-rel az erőmű felett max. 150 m

3/s, 20000 m-re pedig csak 95 m

3/s; - a maximális alvízszint ingadozás 1,8 m, ugyanez a felvízben 2,55 m értékű. A példában a közelítő összefüggések egyik alkalmazási feltétele, az átlagos vízmélységhez viszonyított kismértékű vízszintváltozás, nem teljesül. Ezért a számított vízszint- és vízhozamváltozások hibákat is tartalmaznak. Azonban az erőmű optimális üzemrendjének, mederkialakításának stb. meghatározásához elengedhetetlenül szükséges különböző változatok összehasonlításánál, az összefüggések megbízhatósága ennek ellenére nagy. 4.2. Vízhozam-hullám módosulása felvízszint szabályozású öntözőcsatornán Második példaként tekintsük а К.IV.jelű öntöző fúrtcsatornát (7. ábra). A csatorna alsó határszelvényében a közvetlen felvízszint szabályozását egy alvízi visszahatás nélküli bukó biztosítja. (Arányos jellegű felvízszint szabályozó!) Legyen a feladat annak mégha-