Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 553 nem célszerű adminisztratív eszközökkel korlátozni. Ugyanakkor szem előtt kell tartani az ilyen adatgyűjtemények szerkezetének egységességét, nyilvántartásba vételüket, a Vízrajzi Évkönyvben szereplő adatok párhuzamos közlésének kiküszöbölését, az adat feldolgozásnak a VMS-ek szerinti végrehajtását, a publikált adatok minőségének ellenőrzési lehetőségét, a kis költséggel, egyszerű formában történő megjelenítést. A helyi adatgyűjtemények az éves vízrajzi tevékenység rövid áttekintésével, az észlelőhálózat ismertetésével, az éves adatkatalógus közlésével és az ésszerű mértékű adatközléssel hozzájárulhatunk a vízrajzi szolgálat tevékenységének gazdagításához, eredményeinek jobb hasznosításához. Az előzőekben kifejtett elgondolásoknak megfelelően a következő időszak feladatai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: a vízügyi ágazat információigényének megfelelően - figyelemmel a nemzetközi kapcsolatokra is - ki kell alakítani az igényeknek legjobban megfelelő évkönyv-modellt; - a modell elfogadása után intézkedési tervet kell kidolgozni a Vízrajzi Évkönyvben közzétenni kívánt adatrendszerek azonos minőségi szintre történő hozataláról (összhangban az adatfeldolgozás gépesítésével, továbbá a vízrajzi adattárak kialakításával); - össze kell gyűjteni és értékelni a területi vízrajzi adatgyűjteményekkel szerzett tapasztalatokat, az idevonatkozó elképzeléseket, javaslatokat. 3.2. A vízrajzi munka feltételrendszerének fejlesztése 3.21. Szervezet, munkamegosztás. A vizrajzi tevékenység decentralizált körülmények közötti végzése a korábbinál jobb irányító, koordináló, ellenőrző munkát tételez fel. Szükségessé teszi továbbá a szervezetek közötti kapcsolatok egyértelmű rendezését, feltételezi, hogy a hatáskör ott legyen, ahol a munkavégzés történik. A különböző vízügyi intézményekben vízrajzi tevékenységgel foglalkozók munkáját szervezeti hovatartozásuk érintetlenül hagyása mellett - a munka szakirányításának, a munkafolyamatok kapcsolódásának biztosítása érdekében Vízrajzi Szolgálattá kell szervezni. A vízrajzi tevékenység szolgálat jellegét a következő főbb ismérvekkel definiáljuk: a tevékenység (észlelés, mérés, adatgyűjtés, adatszolgáltatás stb.) tartalma kötött, mással nem helyettesíthető; a tevékenységet szigorú időbeli kötöttség jellemzi; az adatszolgáltatás rendje hierarchikusan egymásra épül; - az egyes tevékenységek magas fokon szabályozottak. A Vízrajzi Szolgálat tevékenységében minden egyes adatnak meghatározott információtartalma van, amely csak az adott helyen és időben történt méréssel biztosítható. Az elmulasztott mérést pótolni nem lehet! A vízrajzi tevékenység szolgálat jellege a tevékenység egyes részeit tekintve eltérő módon érvényesül, s ez esetenként problémát okoz. Hiába történik meg ugyanis valamely elem mérése a meghatározott helyen és időben, ha az adatokat csak 1-2 nap elteltével adják tovább. A vízrajzi tevékenység decentralizálása feltétlenül szükségessé teszi a munka szolgálat jellegének további erősítéséi. A tevékenységben foglalkoztatott minden dolgozónak tudnia kell, hogy munkája a szolgáiul meghatározott része, amelyet illetően nem megengedett annak a mérlegelése, hogy a feladat elvégzendő-e vagy sem, a feladatot a vízrajzi tevékenység folyamatába illően - a végrehajtásra megfelelő feltételek esetén - el kell végezni. A szolgálat jelleg természetesen változást kell, hogy hozzon a Vizrajzi Szolgálat technikai bázisának a fejlesztését illetően, is. Az anyagi lehetőségeknek megfelelően a műszaki színvonal természetesen lehet alacsonyabb, vagy magasabb, fontos, hogy a Szolgálaton belül azonos legyen. Itt sem lehet alkudozni viszont arról, hogy valamely fontos jelenség - akár programon kívüli - mérésére azért ne álljon rendelkezésre gépkocsi, mert nincs kilométer-keret. Nem végezhetnek jó munkát valamely folyó mentén védekezők, ha nem rendelkeznek a szükséges információkkal. Nem lehet hatékony in-