Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI
554 Goda L. és Szlávi к L. tézkedéseket tenni egy szennyvízhullám kártételeinek megakadályozása vagy csökkentése érdekében, ha éppen a szükséges mérés maradt ki. Biztosítani kell tehát - az észlelési-mérési munkában különösen, de a vízrajzi tevékenység egészében általában a folyamatos adatgyűjtés feltételeit, ugyanakkor pedig a rendkívüli események nyomon követéséhez szükséges mozgékonysághoz elengedhetetlen eszközöket is. A fenti követelmények elérése érdekében az Országos Vízrajzi Szabályzat összeállítása során fokozottan törekedni kell a tevékenység szolgálat jellegének hangsúlyozására. A vízrajzi tevékenységet végző egységek éves terveinek összeállítása során egyértelműen le kell határolni a szolgálat feladatait az egyéb feladatoktól. A műszaki bázis fejlesztése, üzemeltetése során a Vízrajzi Szolgálat igényeit kiemelten kell kezelni. Az előbbiekből következik, hogy a konkrét intézkedések mellett gyökeres szemléletváltozásra is szükség van. Ez ugyan nem követel pótlólagos beruházásokat, de igényli mind a beosztottak, mind a vezetők aktív támogatását. A fentiek figyelembevételével kialakítandó tevékenységi rendszer létrehozásához elengedhetetlen az Országos Vízrajzi Szabályzat kidolgozása, amelyben egyértelműen meg kell határozni - a vízügyi igazgatóságok vízrajzi csoportjai (osztályai) által a Vízrajzi Szolgálat keretében és részére végzendő feladatok összetételét és tartalmát, az egyéb feladatok elvégzésébe való bevonásuk módját, törekedve a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítására; -a VITUKI Vízrajzi Intézete feladat- és hatáskörét, figyelemmel a vízrajzi tevékenységet végző szervezetekhez (vízügyi igazgatóságok. Vízgazdálkodási Intézet, vízmüvek stb.) való kapcsolódására ; - a vízrajzi tevékenység finanszírozásának rendjét, annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a Vízrajzi Szolgálat általános költségeit továbbra is közvetlenül e célra biztosított keret fedezze. az ezt meghaladó tevékenység költségeit viszont az azt igénylőnek kell fedeznie. Az Országos Vízrajzi Szabályzat kidolgozása során egyértelműen rendezni kell a vízrajzi tevékenységet ellátó szervek feladatkörét, a munkafolyamatok kapcsolódását. Az alábbiakban vázlatosan javaslatot teszünk a munkamegosztás célszerű módjára. Az adatgyűjtés területén 1985-re a vízrajzi hálózati munka decentralizálását be kell fejezni. Ezt követően az adatgyűjtés bázisát minden elem vonatkozásában a területi vízügyi szervek jelentik. Központi kezelésbe csak a tavi és tókörnyéki észlelések és mérések, továbbá a kísérleti és tájjellemző területek üzemeltetése marad (esetleg a Duna és a Dráva vízhozammérése, ha a területi szervek adottságai nem teszik lehetővé az átadást). Arra, hogy ki végezze a vízrajzi munkát, milyen legyen a hierarchikus rend, a vízügyi igazgatóságokon belül, jelenleg nem lehet egységes útmutatást adni elsősorban az eltérő személyi feltételek miatt. Célszerű lenne előírni a vízrajzi feladatokat az igazgatóságok alaptevékenységeként, de azzal a szigorú megszorítással, hogy kifelé mind az adatáramlás inputján, mind pedig outputján - az igazgatóság vízrajzi tevékenysége csak egyetlen egységen keresztül jelenhet meg. A vízrajzi egység (csoport. osztály) kell. hogy legyen az adatszolgáltatás és adatfogadás gyújtópontjában. Van olyan szemlélet, hogy az intézményen{igazgatóságon) belül az igazgató dolga a legmegfelelőbb szervezeti forma eldöntése. Ekkor azonban az szükséges, hogy a vízrajzi tevékenység minden részterülete standardizált. normatívakkal szabályozott legyen, amely révén a széttagolt szervezet kötelezően összekapcsolódik. Ennek hiányában nincs megfelelő összhang a vízmennyiség-vízminőség között mind a mai napig. nem folynak vízhasználat mérések, adatgyűjtések stb. Az adatfeldolgozásban az elsődleges feldolgozást mindig ott kell végezni, ahol az észlelés történt. A területi szemléleten alapuló, továbbá a folyószakaszonkénti ellenőrzést központi kezelésben kell tartani. Meg kell szüntetni a vízhasználati adatok különválasztását és elkülönülten történő feldolgozását. Az adatképzés folyamán az adatok minősítését a központi és a területi szervezetek együttesen végzik. Az adattárolás és közreadás területén megoldandó, hogy a vízrajzi adatokat az információtartalommal és a felhasználási igénynek megfelelő módon és helyen tárolják. A párhuzamos tárolást minimumra kell csökkenteni. A Vízrajzi Évkönyv kiadását központi feladatnak kell tekinteni.
