Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 537 - a felszíni vizek törzshálózati állomásain, a hidrometeorológiai állomásokon észlelt adatokat és a talajvízszint-észlelő állomások adatait a tárgyévet követő évben rendszeresen feldolgozzák ; a karsztvíz- és a rétegvízszint-észlelő állomások, továbbá a források évkönyvi adatait a tárgyévet követő évben, a többi adatot 2-3 éves késedelemmel dolgozzák fel; - a vízminőségi adatok feldolgozása a tárgyévet követő évben megtörténik; a törzshálózaton kívüli mérőhelyek adatainak feldolgozása rendszertelen és esetleges, gyakran közvetlenül célrairányuló; a tavi állomásokon, kísérleti és tájjellemző területeken gyűjtött adatok elsődleges feldolgozása rendszeresen megtörténik. 2.14. A vízrajzi tájékoztatás és előrejelzés. A vízrajzi tájékoztatás és előrejelzés - röviden a vízjelzés a vízrajzi tevékenység hosszú múltú, ma is állandóan fejlődésben levő része. A vizjelzésfeladata az operatív adatáramlás keretében érkező adatok értékelése, tájékoztatások és előrejelzések összeállítása és közreadása a vízgazdálkodási szakágazatok és egyéb (bel- és külföldi) felhasználók részére. A vízjelzés hatékonysága megköveteli a vízügyi szervek közötti koordinációt, továbbá a vízügyi szerveknek az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a külföldi hidrometeorológiai szolgálatokkal folytatott szerves együttműködését. Az adatáramlási rendnek megfelelően az összegyűjtött adatok naponkénti rendszeres feldolgozásának eredménye különböző információhordozókon jut el a felhasználókhoz. Árvizes időszakban a vízjelző szolgálat az ügyeleti rendben előírt feladatokat látja el. A vízjelzés tevékenységének nagyobbik része központi szervezésű, az utóbbi időben elsősorban a helyi tájékoztatási feladatok ellátásába - a vízügyi igazgatóságok is bekapcsolódtak. Mintegy öt évvel ezelőtt kiterjedt kutató-fejlesztő munka indult meg a vízjelzés módszertani alapjainak és a számítógépi software fejlesztésére. Ennek eredményeként kidolgozott számítógépi programok állnak rendelkezésre a vízjelzés napi rutinmunkájának gépesítésére, ugyanakkor kidolgoztak számítógépre orientált előrejelzési modelleket is. Alkalmas számítógép hiányában az utóbbiak jelenleg nem hasznosulnak. A korábban központi irányítású adatgyűjtés decentralizálása jelentős mértékben hatott a vízjelzés szervezésére is. Az adatáramlás gyorsítása érdekében megteremtették a gyors adatközlő rendszert, megkezdődött a táviratozás felváltása telexen történő információ továbbítással. Megoldatlan egy-egy jelentősebb árvíz vízhozamainak mérése és operatív feldolgozása, mivel az ilyen méretű feladatok egy-egy vízügyi igazgatóság vízrajzi kapacitását általában meghaladják. 2.15. Az adatáramlás. Az adatáramlás a vízrajzi tevékenységen belül az adatok mozgását biztosítja a tevékenység egyes fázisa között. A vízrajzi adatok áramlása összetett és bonyolult folyamat, amelynek teljes feltárása 1974-ben történt meg a hidrológiai információellátás korszerűsítésére irányuló beruházási javaslat összeállítása során ( VITUKI 1974), de ez azóta sem hasznosult megfelelőképpen. Az akkori felmérés egyébként rámutatott a vízrajzi adatok hasznosításának széles körére is. Az adatáramlás meghatározott rend, illetve a kialakult szokások szerint történik. Az utóbbi értelmezése - esetenként felesleges folytatása - jelentős terhet ró a vízügyi szolgálat egészére. Az adatáramlás gyorsasága gyakran az adatok információtartalmát befolyásoló tényező lehet, s ezért az áramlási rendszer megbízható és gyors üzemeltetése a vízrajzi tevékenység alapvető követelménye. Az adatáramlás műszaki bázisa igen sokrétű (levél, távirat, telex, telefon, rádió), összességében elmaradott. Különösen sajnálatos a telexkapcsolat részarányának viszonylag alacsony szintje. Ez a megállapítás akkor is érvényes, ha ismert, hogy az utóbbi évek vízrajzi fejlesztésének egyik jelentős fegyverténye az, hogy megoldódott az országos hálózatba tartozó, a vízjelzés