Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bálint Zoltán: ÁRHULLÁMKÉP-ÁTHELYEZÉS ZSILIPLÁNC MODELLEL

48 Bálint Zoltán 2—4 óra, de ez az árhullám folyamán állandóan változik. Éppen ezért egy szélső helyzetet vizsgáltunk. Feltételezzük, hogy nem ismerjük az átfolyási időt és nullának vettük fel, elsősorban annak megállapítása érdekében, hogy ezzel az erős egyszerűsítéssel hogyan viselkedik a modell. Ezek után а /л* változtatása várakozásunknak megfelelően elsősorban a tetőzés időpontját módosította. A módosító szorzó ± 20%-os változtatása az alsó szelvény maximális vízállásában mindössze 7, ill. 10 cm változást eredményezett, a bekövetkezés időpontját pedig 2 ( + 20%), ill. 4 ( — 20%) órával módosította. A virtuális átfolyási tényező hatása nem szimmetrikus, az optimálisnál kisebb tartományban nagyobb. Az árhullám csúcsosságát a módosító szorzó változtatása jobban befolyásolta, mint az ellapulási tényezőé. Az ellapulási tényező értékeinek változtatása az ábrák tanúsága szerint meglehetősen nagy változást eredményez a maximális vízállásban, a kétórás pontosságban azonban a tetőzés idejére vonatkozó hatása nem mutatható ki. A paraméterek hatásának vizsgálata tehát megerősíti a paraméterek meghatározási módjának helyességét: 1. felvesszük x értékét és az ellapulási tényezőt az előzetes vizsgálatok 2. ábra. A paraméterek változtatásának hatása a zsiliplánc modellre Рис. 2. Влияние изменения параметров на модель каскада шлюзов Fig. 2 . Effect of parameter variation on the weir cascade model Bild 2. Auswirkung der Veränderung der Parameter auf das Schleusenkettenmodell alapján; 2. a tetőzés időpontjának a ténylegestől való eltérése alapján statisztikusán meghatározzuk a /x*-ot; 3. az ellapulási tényező értékét az alsó szelvény maximális vízállásának szimulálásával véglegesítjük. 4. A módszer összetévesztése a kaszkád-modellckkel Mind a determinisztikus előrejelző modellek között elfoglalt helyét, mind a közelítés módját tekintve a zsiliplánc modell a kaszkád-modellekkel mutat leginkább rokonságot, bár azokkal sem sorolható egy csoportba. A modellről mégis világosabb képet kapunk, ha ezek közül a gyakorlatban legjobban elterjedt két modellel, a Muskingum és a Nash modellel hasonlítjuk össze. HA-D max. HA -0 max. 0,s 0,1 1,0 1,2 1,4 M szorzó 0,0 0,0 1,0 1,2 1,4 M azorzó CS *,5 A T max. 10 в s 4 2 0 -2 -4 HA-D max. AT max. 1 0 -I 3,00 a. WK.2107\