Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Bálint Zoltán: ÁRHULLÁMKÉP-ÁTHELYEZÉS ZSILIPLÁNC MODELLEL
Árhullámkép-áthelyezés zsiliplánc modellel 47 2 órás felbontásban — nincs. Ezért az ellapulási tényező meghatározás befejező lépése az összefüggés с és d paramétereinek meghatározása. Eljárásunk most is megegyezik az előbbi fokozatos közelítéssel. А с és d értékeit szintén a monitoron tudjuk változtatni. A valóságosnál kisebb árhullám esetén növelni, nagyobb árhullám esetén csökkenteni kell az E értékét. Célszerű a teljes előrejelzett árhullám alakját elemezni, hisz а с értéke a teljes árhullámot megemeli vagy leszállítja, a d pedig a csúcsosságát befolyásolja. Tapasztalatunk szerint ez utóbbi finomítás szerencsés esetben egyetlen, a több tartományt lefedő árhullámon elvégezhető. A modell így meghatározott paramétereit más, szintén múltbeli árhullámokon célszerű ellenőrizni. A program ezért úgy készült, hogy e múltbeli árhullámokra meg tudja határozni a sztochasztikus előrejelzés tényleges vízállásoktól való eltéréseit. A számítógépi eredménylap első oszlopa tartalmazza az időt 2 óránként, majd a további oszlopok a felső szelvény 2 óránkénti vízállásait, a determisztikus, a sztochasztikus előrejelzést, továbbá a sztochasztikus előrejelzésnek a tényleges vízállásokhoz viszonyított hibáját. Az utolsó oszlop értékeit tényleges előrejelzéskor a program nem számolja, mivel alvízállás értékei csak a felső szelvény tetőzéséig vannak meg. 3. A paraméterek hatása A virtuális átfolyási tényezőnek, az átfolyási időnek és az ellapulási tényezőnek az alsó szelvénybeli determinisztikus előrejelzés maximális vízállására, ennek bekövetkezési idejére és az alsó árhullám csúcsosságára gyakorolt hatását mutatja be a 2. ábra. A HA — Dmax az alsó szelvénybeli tetőzés a záhonyi vízmércére vonatkoztatva. A AT max az előrejelzett tetőzés bekövetkezésének időpontja és a tényleges tetőzés időpontjának a különbsége 2 órára kerekítve (Teiörejeizett - Ttényieges). A CS csúcsossági tényező pedig az árhullám magassága osztva azzal az időtartammal, amíg a vízállások meghaladták a teljes magasság felét. A 2. ábra egy-egy paraméter változtatásának hatását, a másik két paraméter rögzített értéke mellett ábrázolja. E rögzített értékek: г =0óra, fi* = a paramétertáblázat értékei, E =2,975—0,02 Я 6. Nyilvánvaló, hogy a három paraméter egymásra is hatással van; т = 2, vagy 4 óra felvételével a virtuális átfolyási tényező más értékei szolgáltatnák a legjobb eredményeket, mint т = 0 óra esetén. A virtuális átfolyási tényező értékeit az úgynevezett módosító (M) szorzóval változtattuk (2. ábra), amely a paramétertáblázat első oszlopát szorozta be a monitoron megadott értékkel. Az alsó szelvény árhullámának alakját is, magasságát is erősen befolyásolja az átfolyási idő értékének változtatása. A vizsgált Vásárosnamény—Záhony közötti szakasz teljes átfolyási ideje 10—20 óra, így egy tározón való átfolyás ideje