Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Bálint Zoltán: ÁRHULLÁMKÉP-ÁTHELYEZÉS ZSILIPLÁNC MODELLEL
Árhullámkép-áthelyezés zsiliplánc modellel 45 A paramétertáblázat első oszlopa tartalmazza a virtuális átfolyási tényezőt (max. 20 értékkel megadva), a sorok pedig a tározóknak az első helyen adott /1* értékhez tartozó összetartozó vízállásait. A diszkrét táblázatbeli értékek között a változás lineáris. Az ellapulási tényező értéke közel áll l-hez, s a modell a vízállástól való lineáris függését tételezi fel: Я=а-ЬЯ п+ 1. (5) A modell jelenlegi alakja permanens alaphelyzetet (kezdeti feltételt) igényel, de a későbbiekben, ha megoldható, hogy valamennyi tározó tényleges induló vízállásait ismerjük, nincs elvi akadálya más kezdeti feltétel elfogadásának. A permanens induló szintek előnye, hogy elég ismerni a felső és az alsó szelvény kezdeti vízállásait, a tározók permanens szintjei lineárisan interpolálhatok. A modell eddig bemutatott része determinisztikus árhullámkép áthelyezés, és ehhez szervesen csatlakozik az egyszerű sztochasztikus rész, melyben a determinisztikus előrejelzés hibáit к lépéses autoregresszív folyamatnak tekintjük. A determinisztikus előrejelzés a vizsgált esetben az előrejelzett árhullámkép 2 óránkénti (T) pontjait adja meg, az autoregresszív folyamat 1 lépésköze tehát 2 óra. A felső szelvénybeli tetőzés előtt csak determinisztikus az előrejelzés. Ezen előrejelzések hibái alapján meghatározzuk az £T +2k = a0 + al £T + ö 2 eT+2 + • • • + űk £T+2(k-l) (6) regressziós egyenlet együtthatóit, s azokat érvényesnek tekintjük a teljes árhullámra. Jelölésünkben: — H"y — ííjjj ahol — H r az előrejelzett kaszkád tényleges vízállása T időpillanatban, — H T á a determinisztikus előrejelzés. A sztochasztikus előrejelzés: H Ts t=H T d+e T. (7) Az első sztochasztikus előrejelzés még к ténylegesen bekövetkezett hiba alapján készül. A (k+l)-iktől kezdve azonban a további hibák előrejelzése csak előrejelzett hibák alapján lehetséges. Erre azért van szükség, hogy az árhullámnak a felső szelvénybeli tetőzésekor a teljes alsó árhullámra kiadhassuk a sztochasztikus előrejelzést is. 2. A paraméterek meghatározása A determinisztikus paramétereket statisztikusán határozzuk meg. Az n és n + 1-edik tározó közötti átfolyási időt, а т paramétert az árhullámok tetőzéseinek a vizsgált szakaszon történő áthaladási idejének a tározók számával való osztásával kapjuk. Az ellapulási tényező és a sebességi tényező nem független egymástól, ezért a következő módon járhatunk el:
