Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Walter H. Graf: A GENFI-TÓ HIDRODINAMIKÁJA
426 Walter H. Graf lemzőket és az áramlási sebességeket. Kezdetben a korábbi vizsgálatok során alkalmazott műszereket használtuk: de pótlólag szükség volt a hőmérséklet-mérésekhez platina érzékelőkre, kapacitásérzékelőkre a páratartalom mérésekhez és albedométerre a napsugárzás méréséhez. A jeleket víz alatti kábelen egy, a parton lévő gépkocsiegységhez juttattuk ; itt volt elhelyezve a mágnesszalagos rögzítésű adatgyűjtő rendszer központja. Megjegyezzük, hogy a védett helyen kialakított adatgyűjtő központ nagy rugalmasságot tett lehetővé; a beépített mikroszámítógép segítségével a különböző gyakorisággal érkező jelzéseket külön-külön, vagy egyidejűleg vizsgálhattuk. A Bauer Perrinjaquet (1979) által kifejlesztett adatkirajzoló rendszer lehetővé tette az adatok grafikus megjelenítését. Annak érdekében, hogy átfogó széladatokhoz jussunk, a chanivazi állomáson kívül két, csak szélmérővel felszerelt állomást helyeztünk üzembe a szélút mentén, egyet Belleriveben (B) és egyet Messeryben (ME). Ezen kívül a folyamatosan regisztráló genfi repülőtéri állomás adatait is fel tudtuk használni. 2. A mérési adatok értékelése A vizsgálatok értékes — eddig birtokunkban még nem lévő — adatokat szolgáltattak a tóról, de egyben újabb irányt is szabtak a munka folytatásához. Hidrodinamikai szempontból hasznos lenne megvizsgálni egy (térben és időben) korlátozott átfogó vizsgálat végrehajtásának lehetőségeit. Nehézséget jelenthet a tó gazdasági hasznosítása (halászat, hajózás, üdülés stb.), valamint a mérőhálózat bonyolult berendezései. A hidrodinamikai és aerodinamikai vizsgálatokkal nyert és már értékelt adatok hasznosultak a részletes aerodinamikai vizsgálatok megtervezésénél és elvégzésénél, mely magában foglalja a hullámzás vizsgálatot is. 3. A tó hidraulikája Egy adott légköri (szél) helyzetre a tóban a szél okozta mozgás (áramlás) és a szél keltette felszíni hullámok jelentik az alapvető reakciót. Ebben a fejezetben azt a kérdést vizsgáljuk, hogy milyen típusú mozgások alkotják (véletlenszerűen) a tó vizének mozgását (elkeveredését), illetve hogy milyen hullámjelenségek fordulnak elő a Genfi-tavon. 3.1. A tó vizének mozgása Minden egyes mozgástípus matematikailag egyenletrendszerrel leírható, nevezetesen a folytonossági, az impulzus, a hővezetés, az anyag és állapot diffúziós egyenletével ( Sündermann 1979). Összenyomhatatlan, homogén (a hőmérséklet és a tömegeloszlás állandó), valamint sekély tóra, ahol a vízszintes irányú elkeveredés a függőleges irányúhoz képest elhanyagolható a következő linearizált (a tehetetlenségi erők sokkal kisebbek a Corioliserőknél) egyenletrendszer érvényes: du „ 1 dp n ô 2u TT- -/»+-/ = - zrj, (1) dt q ex g dz — _/„+ i = 1 ^ (2) dt q dy q dz 2 '
