Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

406 Györké Olivér A légkörből lecsapódó ásványi- és szerves szilárd anyagok mennyisége gyakorlatilag nem befolyásolható. Az egész Balatonra becsült érték 30 ezer tonna/év ( Mórik Zaborszky 1966). Ezen túlmenően a csapadékkal bejutó nitrogén és foszfor - melynek mennyisége szintén befolyásolható — hozzájárul a biológiai eredetű üledék képződéséhez. Biológiai termékek, melyek a tó vízterének szervesanyag termeléséből (növények és a vízben élő élőlények) keletkeznek. Nem elhanyagolható hozamuk nagyságrendjét illetően, egyelőre csak nagyvonalú becslések léteznek. Legújabb megállapítás szerint a szervesanyagok lebomlásából adódó 10 ezer tonna/év, oldott anyagokból élő szervezetek által átalakított szerves eredetű üledék 100—150 ezer tonna/év. Fontos tény, hogy a hozamok befolyásolhatók a biológiai folyamatokhoz szükséges feltételek szabályozásával. A biológiai üledékképződés mérséklése szempontjából a legfontosabb teendő a tóba bejutó tápanyag mennyiségének erőteljes csökkentése Az 195l)-es évek közepétől kezdődően ugrásszerű növekedés tapasztalható a vízfolyások és csatornák által bejuttatott tápanyagok vonatkozásában Ennek visszaszorítása elsődlegesen kívánatos. Jelenleg különösen hátrányos helyzetben van mind a Keszthelyi-, mind pedig a Szigligeti-öböl a Zala, a Nyugati-övcsatorna és a Balatonmária—Fonyódliget partszakaszon betorkolló csatornák tápanyag bevitele miatt. A Balaton feltöltődésének kérdése a legélesebben a Keszthelyi-, és azután a Szigligetiöbölben jelentkezik. Éppen ezért a hordalékterhelés meghatározására irányuló mérések és kutatások az utóbbi időben erre a térségre koncentrálódtak. A két öbölben felhalmozódott és ezután is halmozódó üledék származását illetően két tételből tevődik össze (Győrke 1975/b, 1980): — kívülről a „szárazföld" felől (vízfolyások, vízgyűjtőterületi erózió) közvetlenül a Keszthelyi- illetve a Szigligeti-öbölbe beérkezett, valamint az öböl területén „termelődött" (légkörből, parterózióból eredő és biológiai termék) anyagok; A Balaton más részéről származó, de a tavi hullámzás és áramlások által a Keszthelyi-, illetve a Szigligeti-öbölbe beszállított üledék anyagok természetesen most nem az illető öbölbe torkolló vízfolyásokat, csatornákat figyelembe véve. Az is nyilvánvaló, hooy ha mind a Keszthelyi-, mind pedig a Szigligeti-öbölnél ki is zárnánk a „szárazföld" felől jövő hordalékterhelést, a feliszapolódási folyamat továbbra is létezik, egyrészt mert a levegőből lecsapódó, ill. a meder eróziójából és a biológiai termékekből adódó hordalék utánpótlást csak mérsékelni lehet, de megszüntetni nem, másrészt, mert mindkét öböl kap szintén a ki nem zárb^tó forrásokból származó terhelést a hozzá kelet felől csatlakozó tórésztől. 1.2. Áramlási és a hordalékmozgási viszonyok A Balatonban kialakuló áramlások egyaránt befolyásolják a mederalakulási és az ökológiai folyamatokat: - az áramlásokban vándorol a hullámzás hatására lebegtetett állapotba került szervetlen és szerves hordalék, mind a kívülről bejutott, mind pedig a tóban termelődött; az áramlások és a hullámzás együttes hatására alakulnak ki a tóban üledék halmozódási területek, és ezáltal az áramlások befolyásolják a tómeder alakulását; az áramlások tovaszállítják a tóba kívülről beérkező idegen-, és a tó különböző részein kialakuló különböző minőségű vizeket és elkeveredésüket előidézik.