Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

A Balaton part- és mederszabályozása 407 A Balatonban a beérkező vizek és a siófoki vízelvonás hatására is alakulhatnak ki áramlások. A tómeder alakulása és az ökológiai folyamatok szempontjából a szél keltette áramlások a legfontosabbak. A szabálytalan alakú, változó vízmélységű, de sekély Balatonban, ahol a környező hegyek befolyásolják a szél sebességét és irányát, a szél hatására kialakuló áramlási kép igen összetett. A különböző irányból fújó szelek által keltett áramlások és vizkicserélődési folyamatok, továbbá a hordalékvándorlás és a mederalakulási folyamatok nagy térségre kiterjedő egybefüggő feltárását a VITUKI-ban 1969- 74, majd 1977 81 között lefolytatott hidromechanikai kutatások keretében végrehajtott kismintavizsgálatok tették lehetővé a Balaton délnyugati felére (Györké 1974, 1975, 1980, 1981). A hidromechanikai kutatások eredményeit igazolták az azóta végrehajtott ellenőrző mérések adatai, a helyszíni megfigyelések, valamint a tómeder hosszú időszak alatt lezajlott formálódása és a tavi víz minőségének területi alakulása. A modellvizsgálatok alapján feltárt áramlások ellenőrzésére Magyarországon először használtak hagyományos légifényképeket és műhold felvételeket. A kutatások nyomán műszaki beavatkozások stratégiájának megfogalmazását és a tervezést lehetővé tevő ismeretek állanak rendelkezésre. A modellvizsgálatok során rögzített áramlási képek közül bemutatjuk, mint jellemzőt, a tartósan fennálló (Balatonmáriafürdő 30,9 km/óra sebességű) É ÉÉK-i szél hatására kialakuló, és a hordalékvándorlás szempontjából is mérvadó áramlási képet (25. ábra). Felismerhető, hogy legnagyobb gyakoriságú, tartósságú és hevességű ÉNy- E ÉEK irányú szelek idején ha a szél sebessége közelítően is tartósan állandó, a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl két különálló áramlási egységet képez. A két öböl áramlási rendszere között vízcsere a szélsebesség növekedése, a sebesség nagymérvű változása, valamint a szél csitulása idején, illetve az elcsitulást követő időszakban áll elő. A Zala nagyobb árvizei és a Sión történő intenzív vízeresztés is okozhat a Szigligeti-öböl felé irányuló vízcserét. A Zala torkolatától és a Szigligeti-öböl déli partjától széllel szemben haladó áramlások indulnak és tartanak az északi part irányába. Ezekben az áramlásokban nagymennyiségű lebegtetett hordalék vándorol az északi part felé és ülepedik ki útközben. A Zala torkolatától Keszthely felé tartó áramlásban „utazik" a Zala által behordott hordalék és a Balatonétól eltérő minőségű Zala-víz. Az elkeveredési viszonyok az alábbiakban jellemezhetők: Az év nagy részében fennálló ENy ÉÉK-i szelek időszakában a Keszthelyi-öbölben keveredik el a Balatonétól eltérő minőségű Zala-víz, és vele együtt a beszállított szerves- és szervetlen hordalék, szennyeződés és növényi tápanyag. Csak a vízcserék időszakában jut át a Keszthelyi-öbölben már elkeveredett terhelés egy kisebb hányada a S/igligeti-öbölbe. Ez hátrányos, mert az öbölre jutó nagy terhelés hatására a 34,8 km

2 kiterjedésű KesztheIyi-öböl vizének minősége romlott (Györké Tóth 1980). A terhelések szempontjából a Szigligeti-öböl is hátrányos helyzetben van. Szennyeződések és növényi tápanyag jut be a tóba az ábrán jelölt helyeken: a déli parton betorkolló Nyugat i-övcsatornán az öböl délre elterülő, hajdanában a Balatonhoz tartozott, de ma mezőgazdaságilag művelt területek belvíz-levezető csatornahálózatából beszivattyúzott vízzel, valamint északon, az öbölbe beömlő vízfolyásokon. A bejutott szennyezőanyagokat az É-i szél időszakában fennálló áramlások tovaszállítják és megtörténik az elkeveredése és szétterülése. Az áramlási kép arra enged következtetni, hogy a Szigligeti-öbölbe bejutó hordalék, szennyeződés és tápanyag az É-i szél fennállása időszakában benn is marad az öbölben. A szélhatás felfutásának idején van átáramlás a Keszthelyi-öbölbe. illetve a szél elcsitulása és elhalása, valamint a Sión történő vízeresztések hatására alakul ki eláranilás a kelet felől csatlakozó tórészek felé.