Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Botond György, Dobolyi Elemér, Gelencsér Péter, Györké Olivér, Jolánkai Géza, Szabó Sándor és Tóth László: A BALATON VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSA

370 Botond Gy., Dobolyi E.. Gelencsér P., Györké O., Jolánkai G., Szabó S. és lót h L. 2. A Balaton vízminőségét alakító folyamatok feltárása 2.1. A vízminőséget befolyásoló tényezők a tóban Tóth László A Balaton vizének mennyiségi megismerése mellett legalább olyan fontos volt a kémiai, biológiai változások vizsgálata is, főként a Balaton-vízzé válás folyamatának a felismerése, ill. az eutrofizálódás kutatása érdekében. A Balaton kémiai vízminőségének vizsgálata a VITUKI-ban az ötvenes évek közepétől rendszeresen folyt és az első értékelést 1963-ban adták közre (Pásztó 1963). A VITUKI-ban kidolgozott „biológiai vízminősítés" módszere a kémiai vízminőség vizsgálata mellett azért jelentős, mert sokkal árnyaltabban mutatja be a vízminőség változását. A vízminőség változás élőlényekre hat, azokat elpusztítja, vagy azok szaporodását serkenti (Tóth 1971/a). A Balaton vízminőségének lényegét a biológiai vízminőség négy tulajdonság csoportján keresztül lehet a legsikeresebben bemutatni. Ezek a víz halobitása, szaprobitása, trofitása és toxicitása (Felfóldy 1972/b, 1974, 1980). A biológiai vízminősítés vizsgálatával kapcsolatban fontos a trofitás jellemzésére alkalmas klorofill vizsgálatok korszerűsítése és az a-klorofdl mellett a klorofill bomlástermékek meghatározása is. Az üledék, élőbevonat, pusztuló fitoplankton a-klorofill tartalmának meghatározásakor ugyanis hibát lehet elkövetni, ha a klorofill bomlástermékek jelenlétét nem veszik figyelembe ( 13. ábra). Balatoni vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a feopigmentek vizsgálatával az algatársulások állapotára vonatkozóan lehet információkat kapni, ezért a savazásos a-klorofill és a-feopigment meghatározási módszert a vízügyi gyakorlatba bevezetésre javasolták (Szilágyi 1982). A feopigmentek vizsgálatával a balatoni fenéküledék felkavarodásának mértéke is megítélhető, amellett a tó anyagforgalmi kérdéseire is ad közvetett értékelési lehetőséget (Szilágyi 1982, Gelencsér—Szilágyi—Somlyódy—Lijklema 1982). Az algológiai vizsgálatok számos új, eddig nem észlelt faj jelenlétét rögzítették a Balaton eutrofizálódott részein (Bartha 1974, 1976). A Föld civilizált területein, a felszíni vizek minőségének rohamos romlása, az „új", a XX. sz. közepéig nem tapasztalt mesterséges eutrofizálódás szempontjából fontos növényi tápanyagok, a foszfor és nitrogén formák vizsgálata a vízügyi vízminőségmérő hálózatban a VITUKI javaslatára kezdődött el. 13. ábra. Az a-klorofill, a feopigment és az üledék oxigénfogyasztása рис. 13. Потребление кислорода а-хлорофилем, феопигментом и донными отложениями Fig. 13. Oxygen consumption by a-chlorophyll, pheopigment and the sediment Bild 13. Sauerstoffzehrung durch a-Chlorophyll, Pheopigment und Sediment