Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Botond György, Dobolyi Elemér, Gelencsér Péter, Györké Olivér, Jolánkai Géza, Szabó Sándor és Tóth László: A BALATON VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSA

A Balaton vízkészlet-szabályozása 371 2.11. Foszforforgalom szerepe. A kutatás eredményeként Tóth Oláh Tóth (1975) mutatták be a P-formák elterjedését a nyílt vízben, parti zónában és az üledékben, vala­mint a P áramlási útjait és elkészítették a Balaton foszforforgalmának mérlegét (Oláh -Tóth- Tóth 1977, 1978). A foszforforgalmi kutatások jelenleg is folynak és vizs­gálják a víz-üledék közötti kicserélődést, a tó belső tápanyagforgalmának megértése érdekében. Közismert, hogy mély tavakban a lebegőanyaghoz kötött foszfor, mondhatni kizárólag, élő vagy élettelen szervesanyagokhoz kötött, azaz biológiailag hozzáférhető állapotban van С14. ábra). A sekély vizű és könnyen felkeveredő Balatonban azonban a lebegőanyag sok szer­vetlen kötésű, vízben oldhatatlan P-formát tartalmaz, tehát nem vehető egyenlő értékűnek a mély tavak túlnyomórészt szerves, vagy élő sejtekben levő P-formáival. Ezért módszertani szempontból fontos lépés volt, a formált szervetlen P mérő módszerének kidolgozása, mert ezzel lehetővé vált a lebegőanyaghoz kötött szerves és szervetlen kötésben lévő foszfor különválasz­tása (Tóth 1980, Szilágyi- Tóth Hoffmann 1981). О • KESZTHELY F0NY0D SZEMES SI0F0K о о О • О • • О • 8 • o° 0 О • o° °o &> о vízhőmérséklet 15СЫЫН , vízhőmérséklet 15 С" alatt • m 8° • V* w о о О . • л •. •-А' T 1 1 1 1 г ^ 1 1 r­0 10 20 30 0 10 , 20 0 10 70 _ 0 10 20 Formait szervetlen - P fig' 1 I ушзн \ 14. ábra. A formált szerves P és a formált szervetlen P közötti kapcsolat рис. 14. Связь между содержаниями формированного органического Р и формированного неогранического Р Fig. 14. The relationship between the formed organic P and the formed inorganic P Bild 14. Zusammenhang zwischen dem geformten organischen P und und dem geformten anorganischen P 2.12 Nitrogénforgalom szerepe. A tavak trofikus állapotát, az elsődleges termelés nagyságát a P mellett elsősorban a N mennyisége és biológiai hozzáférhetősége határozza meg. Éppen ezért került sor a Balaton N-forgalmának megismerése érdekében a víz és a csapadék (Dobolyi Horváth 1978) N-formáinak meghatározása mellett a biológiai N 2-kötés vizsgálatára is. A VITUK1 a Haltenyésztési Kutatóintézettel (Szarvas) 1976-tól vizsgálta a N 2-kötést a vízben és az üledékben a Balaton különböző területein, elsősorban a legkritikusabb állapot­ban lévő Keszthelyi-medencében. A terület és időegység alatt megkötött N mennyiség kiszámí­tásához a helyszínen mérték a N-kötés napi változását, mélység szerinti eloszlását és a fény ha­tását (Oláh El Samra—Moneim Tóth Vörös 1981 ). Új módszer kidolgozásával mérték az üledék N,-kötésének nagyságát is (Oláh Moneim Tóth 1982). A vizsgálatok előtt Magyar­országon senki sem mért biológiai N 2-kötést vízben, holott az mennyiségileg is fontos szerepet

Next

/
Thumbnails
Contents