Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Botond György, Dobolyi Elemér, Gelencsér Péter, Györké Olivér, Jolánkai Géza, Szabó Sándor és Tóth László: A BALATON VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSA
A Balaton vízkészlet-szabályozása 369 A működést zavaró hatások a vízhasználók (partnerek) az elvárttól eltérő viselkedéséből. a fejlődésből, rendkívüli meteorológiai és hidrológiai eseményekből keletkeznek. Ha az így előállott zavarok túllépik a meglévő beavatkozó rendszerelemek szabályozási kapacitását, az egész rendszer működésének eredője (a tó vízminősége) kilép az előre meghatározott és elfogadott ingadozási tartományból. Következésképpen a szabályozó elemek hatását növelni kell. A szabályozórendszer elemei műszaki berendezések, gazdasági hatások és jogi eszközök lehelnek, de a vízminőségi folyamatra, végső soron mindig a műszaki eszközök működése hat. A gazdasági és jogi eszközök csupán előidézik a műszaki eszközök működését. A rendszerelemzés a vízminőség-szabályozási rendszer tervezését megelőző lépés. Az elemzés alapvető feladata a rendszer vízminőségét alakító folyamatoknak számszerű feltárása olyan részletességgel és olyan mélységig, hogy abból megállapítható legyen egy-egy műszaki beavatkozási változat hatása a tó vízminőségének alakulására. Továbbá meghatározható legyen azoknak a beavatkozási változatoknak a köre, amelyek alkalmasak arra, hogy a megnövekedett zavaró hatások kedvezőtlen következményeit kiküszöböljék. Az egyes beavatkozási vál ozatokkal elérhető vízminőség változásnak - mint eredménynek és az érdekében hozandó gazdasági áldozatnak egybevetése ad lehetőséget a népgazdaságilag legalkalmasabb beavatkozási technológia kitűzésére. E feladatok teljesítése hosszabb időn keresztül, fokozatosan eltolja a vízminőség-szabályozási rendszer folyamatait, mind a vízgyűjtőn, mind a tavon a környezetkímélő tevékenység irányába. A beavatkozási hatások eredményeként, a fokozódó használat ellenére, ismét helyreáll a vízminőség iránti igény és a víz jó minőségben való megújulásának egyensúlya. 1.3. A vízgyűjtőn és a tóban folyó tevékenység átállítása a környezetkímélő tevékenységre A környezetkímélő tevékenységre történő átállás a Balaton vidék esetén a vízvédelem követelményeinek érvényesítését jelenti, ami a használat, illetve a gazdálkodás szerkezetének, formájának módosításával valósul meg. A Balaton vízminőségére ható tényezők ma már olyan jelentősek, hogy azok befolyásolása népgazdasági méretű, több ágazatra kiterjedő feladat. A vízminőség-szabályozási rendszer létrehozása természeti-műszaki folyamatokon alapuló gazdaságszervezési feladat. Célszerű, ha kapcsolódik a tervgazdálkodás 5 éves tervi ciklusához és meghatározott feladatok, célkitűzések végrehajtásával valósul meg. A balatoni vízminőség-védelem fejlesztési tervei az észlelési hálózatból és a kutatásokból szerzett információkon alapulnak. A hosszú múltra visszatekintő vízrajzi adatsorok alapján figyelemmel lehet kísérni a vízminőség állapotának alakulását. Körülhatárolhatók a nem kielégítő vízminőségű területek, a szükséges beavatkozási helyek. Újabban az átfogó célfeladatokhoz kapcsolódó kutatások elsőrendű feladata a rendszer vízminőségét alakító folyamatok feltárása olyan részletességgel, hogy lehetséges legyen matematikai formában a vízminőségi modell felírása. A modell segítségével nem csak a múltbeli vízminőségi helyzetet lehet értékelni, hanem az előrejelzést is lehetséges. Végeredményben a vízminőségjavítás céljából kidolgozott beavatkozási lehetőségek közül kiválaszthatók a korlátozott gazdasági feltételek között legcélszerűbb megoldási javaslatok.
