Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Szerdahelyi Zoltán : A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSA
A Mura folyó szabályozása 265 Az érdességi tényező meghatározására a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1975. évben 17 mérési keresztszelvényben különböző vízállásoknál végzett helyszíni méréseket. A Mura szakasz teljes hosszára /f át I = 30,0 értékre adódott. A mintakeresztszelvényeket mindhárom folyószakaszra az átlagos tetőponti és inflexiós szelvények alapján matematikai formulával adtuk meg. A szelvényeket koordináta-rendszerben ábrázoltuk, ugyanerre vonatkoznak a görbék egyenletei is. A magassági viszonyítósík (a függőleges skála ,,0" pontja) természetesen minden esetben a letenyei + 2,30 m-es vízálláshoz tartozó felszíngörbe. A vízszintes skála a mértékadó víztükör-szélességre ad felvilágosítást. A mintakeresztszelvények főbb adatai a víztükör szélesség ( В) és mélység (H): I. szakasz: a tetőponti szelvény B = 72,5 m ; Я Шах = 6,4т az inflexiós szelvény В = <83,0 m; iZ m ax = 3,0 m II. szakasz: a tetőponti szelvény В = 76,8 ГЛ. \ //max = 5,0 m az inflexiós szelvény jB = 91,0 m \ H max = 2,6 m III. szakasz: a tetőponti szelvény Б = 66,6 Ш J //max — 5,0 m az inflexiós szelvény В = 93,0 m H max — 2, о m A mintakeresztszelvényeket az érdességi tényező alapján is megvizsgáltuk. A vizsgálatot a Chézy és a Strickler— Manning képlet alapján végeztük. Az így számított érdességi tényezők nem térnek el a korábban számított tényezőktől, ezért a javasolt mintakeresztszelvények elfogadhatóak (Nyugatdunántúli VÍZIG, 1977). 2.2. Jégviszonyok A jégviszonyok alakulásában, a jég megjelenésében, a folyó beállásában, a jég megindulásában és megszűnésében az éghajlat, az esésviszonyok, a vízhozam, a meder geometriai méretei, kanyarulati viszonyai, az emberi beavatkozás játssza a fő szerepet. A Mura folyó jégviszonyairól igen kevés adat áll rendelkezésre, ennek fő oka lehet, hogy sem a múltban, sem jelenleg a Murán jeges árvíz nem fenyegette a folyó menti községeket, közlekedési vagy egyéb műtárgyakat. A szakirodalomban is nagyon kevés adatot találtunk a folyó jégjárására vonatkozóan. A VITUKI (1974) kiadványa tartalmazza a Mura letenyei szelvényére vonatkozó jég viszonyokat 1900 — 1970. évek közötti 70 éves időszakra. Az adott időszakban 63 évben volt észlelés, 7 évben különböző okok miatt nem. A 63 évben történt észlelés alapján 56 évben volt jégjelenség, 7 év jégmentes. Az 56 évi jeges észlelésből levezethető, hogy — a zajlás gyakorisága 89%; — a jégbeállás 60%. Az 1900-tól eltelt időben jégtorlódás nem volt. Az okot véleményünk szerint az éghajlati hatásokban kell keresni. A Murán a téli és télutói hidrometeorológiai helyzet kedvezőnek mondható, mert a téli átlaghőmérséklet az alsó szakaszon lényegesen magasabb és a télutói olvadás nem a hegyvidéki, hanem az alsó szakaszon indul meg, ebből következően a jéglevonulás akadálymentes és jégtorlaszképződésnek már a hidrometeorológiai feltételei is hiányoznak.
