Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Szerdahelyi Zoltán : A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSA

266 Szerdahelyi Zoltán 3. Tervezett mederszabályozás 3.1. Vízszintes vonalvezetés A vízszintes vonalvezetés tervezése, a folyó vízjárása, az eddig megfigyelt meder alakulása és a számított, valamint tervezésre elfogadott alapadatokon túl a szabályozás célja és főbb szempontjaitól jelentősen függ. A tervezés célját és főbb szempontjait az alábbiakban foglaljuk össze: A folyó történetének összefoglalása során már tapasztalható volt, hogy a múltban (1897 óta) elsődleges törekvés volt — egy egységes meder létesítése állandósított partokkal, ezzel egyidejűleg a vízszint leszállítása, a mellékágak lezárása, feliszapoltatása; — a parti érdekek megóvása, elsősorban belsőségi és mezőgazdasági területek védelmére; — az út- és a vasúti hálózat, a hidak védelme; — az az igény, hogy az egyes lokális szabályozások már egy általános szabályozási tervbe legyenek beilleszthetők. Az eddig felsorolt szempontokhoz — azok fenntartásával — egy újabbat kellett kitűzni; azt, hogy az eddig bevált stabil szabályozási műveket lehetőleg megtartsuk, a vonalvezetésnél ezekhez alkalmazkodjunk. Teljesen új és lényeges szempontként jelentkezett az a követelmény, hogy a most rögzített szabályozási középvonal képezze egyúttal a jövőben az országhatárt is. A korábban meghatározott országhatár vonalától a folyó lényegesen elvándorolt. ezért a két ország — Magyarország és Jugoszlávia — e közös határfolyóján akadályozza a folyó szabályozási és fenntartási munkákat az a körülmény, hogy a saját országuk felé eső part megközelítése esetenként csak a szomszédos ország felségterületén át lehetséges. A tervezéshez legalkalmasabbnak az 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot találtuk. Ezen terveztük a vízszintes vonalazást igen sok variánsban, melyekből — az eredeti légi felvételek és a helyszíni ellenőrzések alapján — választottuk ki a célnak és a kitűzött szempontoknak legjobban megfelelő megoldást, amely egyúttal a leggazdaságosabb is. A tervezett munkákat sürgősségük, fontosságuk szerint csoportosítottuk és soroltuk. A csoportosítás sorrendjében szükséges az egyes szakaszok összefüggő kiépítése, majd azt követő gondos ellenőrzése, fenntartása. 3.2. A tervezett művek A gyakorlatban eddig bevált művek építését terveztük. Ezek elsősorban kő vagy műkőből készült mederelzárások, a partokba jól bekötött vezetőművek, párhuzamművek. A vezetőművek sorozatos alkalmazásánál a két szemben levő part vezetőművei az inflexiós szelvényeken valamivel túlnyúlva átfedésbe hoztuk. A mederelzárásokat általában a hagyományos megoldás szerint a gyors feliszapolódás érdekében a meder alsó harmadába helyeztük el. Hosszabb és szeszélyesebb kanyargású medrek elzárásánál azonban a helyi viszonyokat és az árvíz levonulásának irányát is mérlegelve általában több elzárást terveztünk.